Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
Botos Balázs A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan azonban romlott a hitel-visszafizetési hajlandóság, és egyre nehezebb lett az új ingatlanokat eladni vagy kiadni. Ma országszerte számtalan félbehagyott építkezés, eladó vagy kiadó ház és üzlet jelzi, hogy fennáll a veszélye egy spanyol típusú ingatlanbuborék kialakulásának. Kiadások és bevételek A válság okainak elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül a költségvetési kiadások szerepe sem, mint ahogyan láttuk ezt a portugál és a görög válság esetében is. A központi költségvetési kiadások ma a GDP felét teszik ki, míg 1995-ben csak a harmadát érték el. Az állam kiadásainak kétharmadát (!) a közszférában foglalkoztatottak bére és a jóléti kiadások jelentik. Az automatikus bérindexálás eleve elméletivé teszi a termelékenység növelésére irányuló törekvéseket, a költségcsökkentési lépéseket pedig a szakszervezetek ellenállása mindeddig ellehetetlenítette. Ugyanakkor a bevételek növelése terén évek óta nem sikerül előrelépni. Az államnak milliárdos nagyságrendben vannak behajthatatlan adó- és illetékjellegű kintlévőségei. A félállami Ciprusi Elektromos Művek mintegy 70 millió euró be nem fizetett villanyszámlát tart nyilván. Az ún. szabad foglalkozásúak (például: orvosok, ügyvédek) minden becslés szerint jó esetben is jövedelmüknek csupán egyharmadát vallják be, de e bevallások realitását eddig senki sem vizsgálta. Késedelem Végül kétségtelenül hozzájárult a válság elmélyüléséhez az a lassúság, amely a Trojka és Ciprus közötti tárgyalásokat jellemezte. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a 2012. második félévi ciprusi EU-elnökség is lassította az egyeztetések menetét, mivel Ciprus nem akarta az elnökség „fényét" a tárgyalásokkal csorbítani. Végül a kérelem benyújtása és a megállapodás aláírása között kilenc hónap telt el. A késlekedésnek két alapvető oka volt: az egyik oldalon, hogy a Hrisztofiasz-kormányból hiányzott az elszántság, hogy bármilyen fájdalmas feltételek mellett is, de lezárja a tárgyalásokat; a másik oldalon pedig az IMF és néhány európai tagország (pl. Németország és Hollandia) által táplált kétségek aziránt, hogy a segélynyújtás után kezelhető marad-e Ciprus adósság- állománya. Az is hátráltatta a megállapodást, hogy - elsősorban Németországban, de kisebb mértékben másutt is - kétségek merültek fel a tekintetben, hogy szabad-e az európai adófizetők pénzét áldozni arra, hogy megmentsék a ciprusi bankok nem mindig makulátlan orosz betéteseit. A pénzmosás vádja ugyanis Ciprus minden tiltakozása ellenére végigkísérte a tárgyalásokat. (A helyzet fonákságát jelzi, hogy a Trojka intézkedései következtében a Bank of Cyprusban az orosz betétesek minden korábbinál jelentősebb befolyásra tettek szert. Az elfogadott szabályok szerint ugyanis az 138 Külügyi Szemle
