Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza elvesztett betétek fejében az ügyfelek banki részvényeket kaptak, amelyek birtokában a bank 2013. szeptember eleji közgyűlésén az igazgatóságba hat orosz állampolgár került be, s az elnökhelyettes az az orosz üzletember lett, aki Putyin elnök mellett dolgozott a KGB-ben!) A késedelemhez az is hozzájárult, hogy a ciprusi hatóságok az utolsó pillanatig hittek abban, hogy a görög adósságrendezésben való részvétel miatt az eurózóna és az Európai Bizottság érzékenyebben és jóindulatúan fog reagálni a ciprusi kérésekre. Az pedig egészen az utolsó napokig fel sem merült, hogy a bail-in keretében, amelyet addig sehol sem alkalmaztak, a betétesek az ország két legnagyobb bankjában elveszítik pénzük jelentős részét. A tárgyalások utolsó hónapjaiban az is világossá vált, hogy a Trojka inkább a 2013. évi választások utáni új kormánnyal és elnökkel kíván megállapodni. Az mindenesetre egyértelmű, hogy a késedelem Ciprus számára jelentett hátrányt. Mire a tárgyalások végső szakaszába léptek, Ciprusnak már igen rosszak voltak a pozíciói, és a 2013 februárjában megválasztott elnök, Nikosz Anasztasziadesz sem volt képes kedvezőbb feltételeket kicsikarni. Mindezt jól érzékelteti, hogy a Ciprus által eredetileg kért 17 milliárdos segélycsomag végül 10 milliárdos lett. A Trojka szerint a két összeg közötti különbséget a sziget- országnak saját magának kell kitermelnie, mint kiderült, zömmel a betétesek megadóztatása révén. A hitel mértékének csökkentése mögött az a megfontolás állt, hogy a kért összeggel megterhelt Cipruson fenntarthatatlanná válna az adósságszolgálat. Elvetett megállapodási javaslat Angela Merkel német kancellár 2013 januárjában, egy ciprusi nemzetközi tanácskozáson, a legmesszebb menő támogatásáról biztosította az akkor még csak elnökjelölt Anasztasziadeszt. A február 28-án hivatalba lépett új elnök már a beiktatásán hangsúlyozta, hogy a lehető leghamarabb alá kívánja írni a Trojkával a megállapodást, és a kormány azonnal megkezdi az előkészítő tárgyalásokat. A ciprusi tárgyalódelegációt vezető pénzügyminiszter, Mihail Szarrisz pedig azt nyilatkozta, hogy meglepő lenne, ha az eurózóna miniszterei az addigi megbeszélések során már körvonalazott megszorításokon túl mást is kérnének. (Akkor alaposan meglepődhetett!) Mindez azt is jelzi, hogy az új ciprusi kormány túlságosan jóhiszemű volt, és nem figyelt az intő jelekre. A Financial Times 2013. február 10-én ugyanis leközölt egy bizalmas brüsszeli emlékeztetőt, amely azt veti fel, hogy a Ciprus számára nyújtandó segélycsomag összegét jelentősen csökkenteni lehetne a helyi bankok betéteseinek megadóztatásával. (Ez az ún. belső befektetői feltőkésítés, ami bail-in néven vált ismertté, és közgazdasági értelemben nem adóztatást jelent, hanem egyszerűen a betét egy hányadának vagy egészének elvételét - a ciprusiak szerint: ellopását). 2013. tél 139
