Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza A két bank tehát csaknem 4,5 milliárd eurót vesztett a görögországi kötvényvásárlásai miatt. Világos, hogy ilyen nagyságrendű veszteséget normál üzletmenettel nem lehet kigazdálkodni. Az igazi kérdés azonban az, hogy miért vásároltak a ciprusi bankok görög állampapírt akkor, amikor 2010 végén a német és a francia vezetők már megállapodtak abban, hogy a következő mentőcsomag esetében az érintett országoknak is részt kell vállalniuk a veszteségekből, és már az is világos volt, a görög csődkezelés elkerülhetetlen. A kérdésre ma sincs igazán egyértelmű válasz, s valószínűleg nem is közgazdasági, hanem kriminalisztikai módszerekre lenne szükség az igazság kiderítéséhez. Ugyanis akkor vásárolt a BoC és a Laiki görög papírokat, amikor az európai nagybankok az erősen eladósodott Athénnal folytatott minden üzleti tranzakciót felfüggesztettek. Az EU hatóságainak „stressztesztje" szerint 2010 végén a kontinens tíz legnagyobb bankja - mindegyik vagyona sokszorosa a ciprusi bankokénak - összességében sem birtokolt annyi görög papírt, mint a BoC és a Laiki. Ez év tavaszán az új ciprusi kormány vizsgálóbizottságot állított fel, hogy feltárja a bankrendszer összeomlásának okait és felelőseit. Azonban a bizottság döbbenten állapította meg, hogy a Bank of Cyprus adatközpontjából huszonnyolcezer olyan fájlt töröltek ki, amely a görög kötvényvásárlással kapcsolatos levezést tartalmazott. A miértekre tehát még nincs válasz, és kérdéses, hogy valaha lesz-e. Egyesek szerint politikai döntés született a „nagy testvér" megsegítése érdekében. A bankok akkori vezetői szerint a kötvényvásárlás jó üzletnek tűnt. Mindenesetre a ciprusi bankok betétesei, akik elvesztették pénzük jelentős részét, és még évekig megszorításokkal kell szembenézniük, egyre türelmetlenebbül keresik a választ a felelősség kérdésére. S azt is igen sokan felvetik, hogy Hrisztofiasz elnök miért fogadta el az adósságleírást ebben a formájában, és miért nem kért Ciprus számára eltérő kezelést. „Ingatlanbuborék" Az elmúlt évtizedekben hihetetlen dinamizmussal nőtt Cipruson az ingatlanpiac. Az ingatlanfejlesztők és az építőipar a bankok kedvező finanszírozásával élve szállodák, irodaházak, üdülők és lakóházak ezreit dobta piacra, melyek egy jó ideig vevőre is találtak. A ciprusiak jelentős része két-három ingatlannal rendelkezik, részben saját használatra, részben kiadásra. A betelepült offshore cégek is az irodaházpiacot lendítették fel, az idegenforgalom fejlődése pedig a szálloda- és üdülőépítést. (Megjegyzendő továbbá, hogy nem hivatalos adatok szerint Cipruson mintegy negyvenezer ingatlan van külföldi tulajdonban. Kezdetben főleg a britek, később az oroszok vásároltak, míg 2012-ben - amióta a 300.000 eurót meghaladó ingatlanvásárlás mellé automatikusan jár a tartózkodási engedély - megjelentek a kínaiak is.) 2013. tél 137
