Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - EU 2013 - Kengyel Ákos: Előmozdítja-e a gazdasági integráció szabályozási kereteinek erősítése a politikai integrációt?
Előmozdítja-e a gazdasági integráció ... potenciállal.14 Az uniós szervek közül pedig az Európai Parlament képviselőinek kellene sokkal nagyobb szerepet betölteniük a lakosság tájékoztatásában: a választókerületükben jóval aktívabban kellene az „üzeneteket" továbbítaniuk. Henrik Plaschke, a dániai Aalborgi Egyetem Jean Monnet-professzora leszögezte, hogy az Unió polgárainak az integráció iránti elkötelezettségét nagyon kedvezőtlenül befolyásolja az a kialakult helyzet, hogy a megszorító politikák nem vezettek gazdasági növekedéshez, jobb költségvetési egyensúlyhoz, és nem teremtődtek új munkahelyek. A közbeszédben megerősödtek a nemzeti alapon való különbségtételek: vagyis az árnyalt elemzések helyett annak kapcsán például, hogy kik a válság vesztesei vagy nyertesei, a nemzeti (országok szerinti) csoportosítást használják. Értelemszerűen a hitelező és az adós országok alapvetően eltérő módon viselkednek, ugyanakkor a mélyebb szerkezeti okokkal nem igazán foglalkozik senki. Plaschke szerint a fő kérdés, hogy hogyan alakítsunk ki közös identitást. Meglátása szerint a közös történelmi és kulturális örökségre és a közösen vállalt politikai értékekre való hivatkozással lehet erősíteni az azonosságot. Úgy véli, az „európai projekt" iránti elkötelezettséget a szociális védelem és a társadalmi kohézió szerepének sokkal hangsúlyosabbá tételén keresztül lehetne erősíteni. Plaschke az integráció jövőjét illetően három elvi forgatókönyvet vázolt. Az egyik az intézményi reformok, a föderáció felé való elmozdulás. Véleménye szerint ezzel az a gond, hogy politikailag nehéz és nagyon időigényes folyamat, és rövid, illetve középtávon nem ad választ a jelenlegi gazdasági és szociális válság problémáira. A második opció a gazdasági egyensúlytalanság és egyenlőtlenség korlátozása: a pénzügyek szigorúbb ellenőrzése, a külső egyensúlytalanság kordában tartása; az államadósság „európaizálása" és egy „szociális Európa" megteremtése. A harmadik opció a monetáris unió tárgyalásos szétválása. Ennek lehetséges módja például két valutaövezet létrehozása, avagy Németország kilépése az eurózónából. Plaschke szerint a második irányt kellene követni. Az Aalborgi Egyetem professzorának javaslata, hogy az integráció 21. századi új narratívájaként a „szociális és ökológiai unió" kialakítását fogalmazzák meg. Guillaume Klossa, az Európai Műsorszóró Unió igazgatója, az EuropaNova elnöke megállapította, hogy nem egyszerűen gazdasági vagy pénzügyi válság van, hanem rendszerválság alakult ki, és az emberek védelmet várnak az EU-tól. Az európai integráció emberi és demokratikus dimenzióját kell erősíteni. Klossa szerint Európa elvesztette „story telling" képességét, ezért is fontos lenne megteremteni az európai „public space"-1. Meglátása szerint nagyon lényeges és időszerű lenne végiggondolni, hogy a média hogyan járulhat hozzá pozitívan az EU-ról folytatott eszmecseréhez. 2013. tél 127
