Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben
Kaszás Veronika fel következetesen a romániai kisebbségek védelmében és a nemzetközi emberi jogi konvenciókat megsértő falurombolási tervvel szemben.44 Ugyanazon a napon az Európa Tanács parlamenti gyűlésének a területrendezési, környezetvédelmi és helyhatósági témákkal foglalkozó állandó bizottsága is napirendre tűzte a román falurendezési politika ügyét.45 Ezzel azonban még nem zárult le a kérdés. 1989 júliusában az Európa Tanács Romániát is meghívta Strasbourgba, hogy vegyen részt a nem tagállam európai országokkal foglalkozó parlamenti bizottság által szervezett, a romániai kisebbségek helyzetét vizsgáló meghallgatásokon. Bukaresttől azonban nem érkezett válasz. Ugyanakkor a kolozsvári meghívottat, Doina Cornea ellenzéki szereplőt a román hatóságok nem engedték kiutazni.46 1989 szeptemberében aztán az Európa Tanács parlamenti gyűlése együtt tárgyalta meg a romániai és a bulgáriai kisebbségek helyzetéről készült jelentést, és szeptember 26-án határozatot fogadott el arra vonatkozóan. A vita alapjául szolgáló háttéranyagot René Noerens belga szenátor állította össze, aki számos konkrét eseten keresztül illusztrálta a romániai közállapotokat és az emberi jogok ismételt, súlyos megsértését, és részletesen elemezte a településrendezési tervet. Külön kitért a magyar kisebbséget sújtó, a magyar nyelvhasználatot és a kultúra megőrzését akadályozó intézkedésekre, s azokkal magyarázta a kisebbség nagyarányú menekülését az országból, elsősorban Magyarország felé. Az elemzés kitért arra is, hogy a német és a zsidó kisebbség számára az jelenti a megoldást, hogy az NSZK és Izrael „megvásárolja" az e kisebbséghez tartozó személyeket, így ők megfelelő összeg fejében elhagyhatják Romániát. A háttéranyag szerint ez a „módszer" összhangban áll Románia asszimilációs politikájával, ráadásul plusz devizajövedelmet is nyújt a gazdaságilag arra rászoruló országnak.47 Az előterjesztett dokumentum ajánlásai között szerepelt, hogy az ET miniszteri bizottsága hozzon döntést arról, hogy Magyarországot meghívják, hogy legyen az Európa Tanács Letelepedési Alapjának társult tagja, ami lehetővé teszi, hogy az ET segítséget nyújtson a Romániából érkező magyar nemzetiségű menekültek befogadásához. Mindemellett a belga szenátor a javaslatában felkérte a tagállami kormányokat, hogy minden eszközükkel gyakoroljanak nyomást a román vezetésre, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, és járjanak közben a magyar és a román hatóságok közötti közvetlen tárgyalások előmozdításáért - akár az Európa Tanács védnöksége alatt is. Az ajánlást az ET parlamenti gyűlésének a nem tagállamokkal foglalkozó bizottsága egyhangúlag elfogadta. Az ülés sajátossága volt, hogy az Európa Tanács parlamenti gyűlésén - a 23 állandó tag mellett - ebben, az 1989. őszi ülésszakban vettek részt első alkalommal különleges meghívottként a magyar, lengyel és szovjet parlamenti küldöttségek is.48 108 Külügyi Szemle
