Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben
A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye problémáinak rendezését, az anyanemzettel való kapcsolattartás zavartalanságának biztosítását és az emberi jogok érvényesítését.40 Mindeközben a román diplomácia is aktív kezdeményezéseket tett az Európa Tanácsnál annak érdekében, hogy a saját érdekeiknek megfelelően láttassák a nyugat-európai országokkal a hazájukban zajló fejleményeket. 1988 júniusában román képviselők tettek látogatást az Európa Tanácsnál, és tájékoztatást adtak az állami programokról, sajátos, a valóságtól elrugaszkodott kontextusba helyezve a nemzetiségi és menekültkérdést: „Romániában minden nép azonos jogokat élvez, csupán arról van szó, hogy egy rendkívül takarékos gazdasági program megvalósításán dolgoznak, és a magyarok, mivel gazdaságilag fegyelmezetlenebbek, a nehézségeket nem képesek elviselni, ezért inkább el akarnak menni. Ennek semmi köze a nemzetiségi kérdéshez."41 A román propaganda azonban sokszor éppen a szándékaival ellenkező hatást érte el azáltal, hogy az észrevételeket figyelmen kívül hagyva, teljes mértékben tagadta, hogy bármiféle feszültség létezne az országon belüli nemzetiségek között, azaz hogy egyáltalán létezne nemzetiségi probléma. Bukarest meg is hívta az ET küldöttségét egy romániai látogatásra, hogy a saját szemükkel győződhessenek meg arról, hogy „milyen boldogok a magyarok".42 Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1988. október 8-i strasbourgi ülésén rendkívüli napirendi pontként megvitatta a román területrendezési programot. A felszólaló európai országok delegáltjai kivétel nélkül erőteljes kritikával illették a tervet, mely falvak lerombolásával és azok lakóinak áttelepítésével jár. A kulturális és civilizációs értékek pusztításának elítélése mellett az osztrák, angol, francia, nyugatnémet, svájci és spanyol képviselők arra is rámutattak, hogy a román lakosság olyannyira fenyegetve érzi magát a központi politikai intézkedések miatt, hogy nagy számban hagyja el az országot. A felszólalók ugyanakkor azt is hangoztatták, hogy az Európa Tanácsnak nem az a célja, hogy „a vádlottak padjára ültesse Romániát", pusztán annak területrendezési politikáját ítélik el. Egyben felszólították saját nemzeti kormányukat és parlamentjüket is arra, hogy foglaljanak állást a helyreállíthatatlan rombolás megkezdése előtt. Bár a rendkívüli vitákat nem zárta le testületi határozattal a parlamenti gyűlés, 27 ET-képviselő ragaszkodott ahhoz, hogy közös nyilatkozatban is rögzítsék a véleményüket. Ebben rámutattak, hogy a területrendezési program mintegy kétmillió, többségében nemzeti kisebbséghez tartozó ember áttelepítésével jár együtt, „megfosztva őket hagyományaiktól, gyökereiktől, sőt kulturális identitásuktól is", ami azt jelenti, hogy megsértik az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet helsinki záróokmányában foglalt jogokat. Felhívták az Európa Tanács államait, hogy befolyásuk latba vetésével igyekezzenek rábírni a román kormányt, hogy vonja vissza a tervezett intézkedéseket.43 1988. november 16-án, az Európa Tanács miniszteri bizottságának strasbourgi ülésén Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter emelte fel hangját Románia kisebbségpolitikájával szemben. Felszólította az ET részes országait, hogy lépjenek 2013. tél 107
