Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben
Kaszás Veronika Romániának - szándéka ellenére - az úgynevezett Mazilu-ügyben sikerült maga ellen fordítania a nemzetközi közösséget. Dumitru Mazilu romániai professzor kapott megbízást 1988 tavaszán arra, hogy jelentést állítson össze a romániai emberi jogi helyzetről, majd azt az ENSZ diszkriminációellenes és kisebbségvédelmi albizottsága elé terjessze. A jelentés egyre késett, 1988 áprilisában pedig levelet kapott a professzortól az albizottság elnöke, melyben Mazilu arról számolt be, hogy mivel nem volt hajlandó feladni a jelentés megírását, jelenleg román rendőri megfigyelés alatt áll, és az útlevelét bevonták, hogy ne tudja elhagyni az országot. Ezzel szemben Bukarest 1988 augusztusában, a többszöri számonkérésre válaszul, arról tájékoztatta az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának a kisebbségek védelmével foglalkozó, 28 tagú albizottságát, hogy Dumitru Mazilu szívbetegsége miatt nem tudja elhagyni az országot, és éppen egy meg nem nevezett gyógyintézetben kezelés alatt áll.38 Az ENSZ bizottsága úgy döntött, két megbízottat küld Bukarestbe, hogy személyesen találkozzanak a professzorral. Jan Martenson, az ENSZ főtitkárának emberi jogi kérdésekkel foglalkozó helyettese viszont azt a választ kapta a román hatóságoktól, hogy a küldötteket nem fogadják, mivel „az ENSZ titkárságának nincs joga beavatkozni egy ország kormánya és állampolgára közötti ügybe".39 Az ügy a romániai emberi jogi jelentés hiányában is igen jó képet adott az ENSZ munkatársainak az ottani viszonyokról, és egyben arra is rámutatott, hogy a nemzetközi szervezet bevett intézményi eszközei meglehetősen kevésnek bizonyulnak egy együttműködésre nem hajlandó, az emberi jogi szempontokat ignoráló országgal szembeni fellépéshez. Regionális fórumok Európa Tanács Annak ellenére, hogy Magyarország csak 1990 novemberében, Románia pedig 1993 októberében nyert felvételt az Európa Tanácsba, a részes országok már 1988-ban felfigyeltek a Romániában zajló jogsértésekre, és a szervezet több fórumán is napirendre tűzte a román településrendezési terv megtárgyalását. Az Európa Tanács Magyarországot és Romániát is igyekezett bevonni a párbeszédbe, és hajlandóságot mutatott arra, hogy mindkét fél szempontjait meghallgassa és figyelembe vegye. 1988. május 2-án Marcelino Oreja, az Európa Tanács főtitkára meghívására Stras- bourgba látogatott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. A látogatás célja a Magyarország és az - akkor 21 nyugat-európai országot tömörítő - Európa Tanács (ET) közötti politikai párbeszéd elősegítése volt. Az ET parlamenti közgyűlésének tagjai előtt tartott előadásában Horn Gyula elmondta, hogy Magyarország a területi status cjuo fenntartása mellett fontosnak tartja az országhatáron túli magyarság nemzetiségi 106 Külügyi Szemle
