Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben
A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye amivel nem teremthetnek támadási felületet a román fél számára.32 Még akkor is ez tűnt célravezetőnek, ha Románia aktív külpolitikai mozgolódása az ország romló megítélése, valamint a kritikákra „a normális diplomáciától idegen magatartással" való reagálása miatt egyre inkább csak látszateredményeket hozott.33 A román félnek a menekültkérdésről adott, tényeket nélkülöző tájékoztatása több esetben inkább Románia, mint Magyarország megítélésének ártott.34 Románia a nemzetközi fórumok keretében a defenzív diplomácia, azaz a magyar és a nemzetközi bírálatok éles hangú visszautasítása mellett maga is élt önálló, offenzív jellegű kezdeményezésekkel. Az 1988. június 27-i, budapesti nagy Erdély-tiintetést követően, 1988 augusztusában Bukarest levélben fordult az ENSZ főtitkárához, melyben azt javasolta, hogy a szervezet tiltsa meg az ENSZ-tagállamoknak a „nacionalista, soviniszta, rasszista és antiszemita tüntetések" megrendezését, és vonja felelősségre azokat az államokat is, melyek „más országokban hasonló demonstrációkra bujtanak fel vagy ilyeneket támogatnak". A levélben megfogalmazottak szerint az egyes országok kormányainak konkrét intézkedésekkel kellene fellépniük „azon reakciós körök és csoportok ellen, amelyek kiállnak a rasszizmus, az apartheid, az antiszemitizmus és a nacionalizmus mellett, valamint bizalmatlanságot szítanak az államok között". A román javaslat szerint az ENSZ-köz- gyűlés társadalmi fejlődéssel foglalkozó bizottsága hatáskörébe tartozik a kérdés, s úgy vélte, annak kellene megvizsgálnia a szükséges intézkedések megvalósításának intézményi lehetőségeit.35 A magyar diplomácia a reakciójában igyekezett higgadt hangon az indítványozó ellen fordítani annak kezdeményezését. 1988. október 28-án, az ENSZ Közgyűlése szociális, humanitárius és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottságában szólalt fel dr. Somogyi Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, észrevételt fűzve a román indítványhoz. Tiltakozás helyett a Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította „az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a nemzetközi kapcsolatokból kiiktassák a normális államközi együttműködést akadályozó tényezőket". Tájékoztatást adott arról, hogy a magyar alkotmányos jogrend maga is „a nemzetközi béke és biztonság elleni cselekménynek minősíti és tiltja a nacionalista, soviniszta vagy fajüldöző megnyilvánulásokat". Fiozzáfűzte ugyanakkor, hogy „a kétoldalú megállapodásokban vagy nemzetközi szerződésekben vállalt körtelezettségek megsértése és általában a nemzetközi normák figyelmen kívül hagyása szintén komolyan veszélyezteti a nemzetközi kapcsolatokat".36 Fiangsúlyozta, hogy Magyarország ennek megfelelően nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy teljes mértékben érvényesüljön az ENSZ nemzetközi ellenőrző szerepe az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok - úgy mint a sajtószabadság, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága vagy a gyülekezési jog - megsértése esetén.37 2013. tél 105
