Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben

Kaszás Veronika jegyzőkönyvéhez is csatlakozott.6 Ezzel a lépéssel a magyar diplomácia demonstrálni kívánta, hogy egyenrangú félként kíván együttműködni az emberi jogi normákat meg­valósító és azok végrehajtását ellenőrző nemzetközi tevékenységben. Két hét sem telt el Várkonyi Péternek az ENSZ-közgyűlésben elhangzott beszédét kö­vetően, amikor október 17-én Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium főosztályvezetője konkrét magyar javaslattal élt a Közgyűlés szociális, kulturális és humanitárius kérdé­sekkel foglalkozó bizottságának az önrendelkezési jogról és a hátrányos megkülönböz­tetés valamennyi formájának felszámolásáról folyó vitájában. A javaslat értelmében az Egyesült Nemzetek Szervezete akcióprogramot dolgozhatna ki a nemzeti kisebbségek valódi egyenlőségének biztosítására, speciális feltétel- és követelményrendszer kialakí­tásával, továbbá az államok felelősségének nemzetközi okmányban történő rögzítésé­vel. A főosztályvezető a biztosítandó eszközök között nevesítette a nemzeti kisebbségek kulturális és történelmi értékeinek védelmét, az anyanyelv használatának jogát, vala­mint az iskola valamennyi szintjén megvalósuló anyanyelvi oktatást, a családegyesítés elősegítését, illetve annak támogatását, hogy a kisebbségi csoportok szülőföldjükön él­hessenek, és szabadon ápolhassák kapcsolataikat a más országokban élő családtagjaik­kal. Érvelése szerint a nemzeti kisebbségek normális létfeltételeinek garantálása elejét venné az érintett csoportoknak a szomszédos országokba irányuló menekültáradatá­nak is. A diplomata tehát - a nevesítést szintén kerülve - a Magyarországot akkor már nagy mértékben érintő erdélyi menekültügyre is utalt az ENSZ-fórumon.7 Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága Az ECOSOC felügyelete alá tartozott - egészen 2006-ig - az emberi jogi kérdéseket érintő ügyeket megtárgyaló Emberi Jogok Bizottsága.8 Ezen belül működött az 1947-ben felállított diszkriminációellenes és kisebbségvédelmi albizottság. Az Emberi Jogok Bizottságának 1989 elején került napirendjére a romániai helyzet. A február 27-i genfi ülésen nagy figyelmet keltett, és a nyugati sajtóban komoly vissz­hangot váltott ki Horn Gyula külügyi államtitkár felszólalása, mivel Magyarország - a kommentárok szerint - „a keleti tömb országai között eddig példátlan kritikával" illet­te Romániát a magyar kisebbséggel szembeni bánásmód miatt, először téve hivatalos panaszt VSZ-szövetségese ellen.9 A magyar államtitkár beszédében a román politika kritikáját első helyen nem a magyar nemzeti kisebbség sérelmeire alapozta, hanem ál­talánosságban, az egyetemes emberi jogok megsértésére hivatkozott. Bár az alapvető kisebbségi jogok megsértésével szemben is szót emelt, igyekezett nem kidomborítani Magyarország közvetlen érintettségét. „Úgy érezzük, valamennyien felelősséggel tar­tozunk, hiszen az emberi jogok védelme és érvényesítése egyetemes követelmény" - fogalmazott felszólalásában.10 A magyar diplomácia törekvése volt az is, hogy a romá­niai helyzetet ne a szocialista táboron belül megoldandó magyar-román konfliktusként 100 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents