Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
Fejérdy Gergely fejlesztésének kérdése. 1982-től rendszeressé váltak a félévenkénti kül- és hadügyminiszteri /négyes/ megbeszélések, a haderőnemek főnökeinek találkozói, a testvérvárosi kapcsolatok példáján kialakuló „testvér alakulatok" létesítése, stb. [...] Az 1986-tal kezdődő időszak látványos eredménye az idei őszön lezajlott közös nyugatnémet-francia hadgyakorlat, amelyik „Kecker Spatz" néven Bajorországban került lebonyolításra, 55.000 német és 20.000 francia katona részvételével. Franciaország ezzel nemcsak politikai jelzést kívánt adni, hanem a részt vevő francia gyorshadtest részére konkrét alkalmat biztosított, hogy megismerje esetleges jövőbeni működési területét.37 A dokumentum, amint az 1980-as években született legtöbb magyar elemzés is, felhívja a figyelmet a Bonn és Párizs közötti védelmi együttműködés korlátáira. Egyik fontos elemként általában a NATO katonai szervezetéből való francia távollétet emelték ki, mint ami jelentősen akadályozza a további közeledést. Szintén rendszeresen előtérbe került, hogy Franciaország és az NSZK védelmi koncepciója sem egyező. Ezt a meglátást „hiteles NATO-dokumentumokra" hivatkozva állítják többek között a magyar hírszerzők is.38 E szerint Párizs véleménye - Bonnal ellentétben - az, hogy a keletről érkező, kis hatótávolságú atomrakétákkal történő támadás esetén sem korlátozódna egy esetleges katonai konfliktus a német területekre vagy csupán Közép-Európára, hanem a teljes kontinenst érintené.39 A korszak magyar dokumentumai továbbá egyetértenek azzal, hogy Franciaország egyfajta „keleti bástyaként" tartja számon védelmi stratégiájában az NSZK-t.40 A biztonságpolitikai felfogás és egyáltalán a francia-német együttműködés komoly fordulópontjaként értékelték a keleti blokkban, így Budapesten is, az Elysée-szerződés aláírásának huszonötödik évfordulója alkalmával megszületett döntéseket. A Magyar- ország párizsi nagykövetségén a témában készült, részletes elemzés különösen is jól mutatja be, miként tekintett a magyar diplomácia Franciaország és az NSZK viszonyára az 1980-as évek második felében. A dokumentum többek között kijelenti: Az 51. francia-nyugatnémet csúcstalálkozó41 minőségileg új szakaszt jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban. Az ún. eurorakéta-válság idejében Mitterrand elnök által javasolt és sürgetett, az Élysée-szerződés felélesztését célzó folyamat fontos és logikus állomása. Mitterrand 1983-as bundestagi beszédétől kezdve a franciák - néhány apró kivételtől eltekintve - mindig a kérő fél szerepét játszották. A francia aktivitás gazdasági, politikai és katonapolitikai okai: félelem a németkérdés újra napirendre kerülésétől, az NSZK növekvő gazdasági túlereje, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulása, aggodalom Franciaország nyugat-európai politikai vezető szerepének megkezdődött kétségbevonása miatt, a francia atomerők helyzetének féltése, együttértve a második világháború után stabilizált európai politikai és katonai status quo esetleges módosulásának lehetőségével. A francia cél a 82 Külügyi Szemle
