Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből Jóllehet az 1970-es és 1980-as években a magyar politikai vezetésben nem volt teljes egyetértés a nyugati országokkal való kapcsolatok vonatkozásában, Budapest lépésről lépésre, elsősorban gazdasági és belügyi érdekektől hajtva, a reformkommunista szárny nyomására, mégis megvalósított egyfajta nyitást. A helsinki folyamattal elindult, blokkok közötti párbeszéd jó alkalmat biztosított a Kádár-rendszer számára, hogy nagyobb mozgásteret szerezzen magának a külpolitikában. Budapest az 1970-es évek második felétől látványos, de alapvetően a status cjuóra gondosan ügyelő nyugati kapcsolatépítésbe kezdett. A magyar törekvések kulcsállamai között volt az NSZK és Franciaország. Ezt jól mutatta az a tény is, hogy Kádár János hivatalos nyugati látogatásra - Rómát és Helsinkit leszámítva - csak Párizsba és Bonnba utazott a több mint harmincéves regnálása alatt. Mindezeket figyelembe véve nem érdektelen megvizsgálni, miként vélekedtek és milyen információkkal rendelkeztek a francia-német párosról a magyar hivatalos körök a rendszerváltozás körüli években. A francia-német együttműködés a „késő Kádár-kori" Budapestről nézve A magyar diplomáciai és hírszerzési iratokból kiderül, hogy a francia-német viszonyt Francois Mitterrand 1981. májusi hatalomra jutását követően fokozott érdeklődés övezte.19 A keleti blokkban általában azt feltételezték, hogy az új francia elnök és a német kancellár közötti kapcsolatok szorosságát illetően lényeges változás nem következik be. Ennek jelét látta a magyar hírszerzés abban, hogy Mitterrand első külföldi látogatója Helmut Schmidt volt.20 A budapesti belügyi szervekhez eljutott későbbi elemzések is zömében ezt erősítették meg. így például az 1982. február 25-én Párizsban, az NSZK nagykövetségén21 lezajlott találkozó után az NDK hírszerzése, a Stasi által készített részletes, 14 oldalas dokumentum tartalma szerint Mitterrand és Helmut Schmidt viszonya már ez utóbbi és Giscard d'Estaing közismerten jó kapcsolatára emlékeztető.22 A tanulmány mindazonáltal kiemelte azokat a témaköröket is, amelyek Bonn és Párizs viszonyában a bizalmatlanságot növelik. A „szocialista testvér országok" illetékes szervei, így a magyar belügyi hírszerzés is megkapta az NDK-ban készült dokumentumot, néhány hónappal a francia elnök budapesti látogatása előtt. A lefordított és sokszorosított szövegben mindenekelőtt szó esett az Elysée-palota urának Helmut Schmidt politikájával kapcsolatos aggodalmairól. A hírszerzői elemzés így fogalmaz: „Mitterrand attól fél, hogy az NSZK-ban »sem- legességi irányzat« alakulhat ki. Ez pedig Franciaország számára veszélyes, mivel ez által egész Európa ellenállási képessége gyengülne a szovjet hegemóniával szemben." A szerzők szerint a francia elnököt nyugtalanította az NDK és az NSZK között zajló 2013. tél 79
