Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
Fejérdy Gergely A francia-magyar magas szintű találkozókkal párhuzamosan, a német-magyar érintkezésben szintén fontos szerepet játszottak a hivatalos látogatások. így például 1979-ben Helmut Schmidt utazott Budapestre.11 A találkozón jelentős hangsúlyt kaptak a két ország gazdasági kapcsolatai, és a legfontosabb nemzetközi dossziékban is nagy egyetértés látszott a két politikus között. Kádárnak azonban kínosan kellett ügyelnie a Szovjetunió álláspontjának betartására. A magyar pártfőtitkár 1982-ben ismét Bonnba utazott, ekkor azonban a nemzetközi viszonyok - főleg a lengyelországi szükségállapot, az afganisztáni háború, illetve a kelet-nyugati kapcsolatok befagyasztását szorgalmazó amerikai politika - behatárolták a magyar pártvezető mozgásterét.12 Mindazonáltal ez a bonni út is jól mutatta, hogy Kádár a „kis hidegháború" idején is kész volt a két blokk közötti párbeszéd fenntartására. Budapest nyitottságában jelentős motivációt jelentett Magyarország pénzügyi csődjének elkerülése: az NSZK által néhány hónappal korábban biztosított, 600 millió márka hitel a szakadék széléről húzta vissza hazánkat. Schmidt utódja, Helmut Kohl is nyitott volt Budapest felé. Kancellárként 1984. június 21-23-án tett látogatást Magyarországon. Kádár a szovjet érdekekkel szemben, a kétoldalú kapcsolatok befagyasztása helyett azok további elmélyítése mellett tett hitet. A tárgyalásokon leginkább a gazdasági viszony volt napirenden, de a biztonság- politikai kérdések is szóba kerültek. Bonn és Budapest többek között egyetértett abban, hogy az atomtöltetű rakétákat vonják ki Európából. A kétoldalú kapcsolatok a továbbiakban folyamatos fejlődést mutattak, és egymást követték a miniszteri szintű látogatások. A német kancellár 1989. december 16-18-án (Mitterrand útja előtt egy hónappal) tartózkodott ismét Magyarországon, amikor is beszédében kihangsúlyozta az ország iránti rokonszenvét és hazánknak a rendszerváltásban játszott szerepét.13 Helmut Kohl az 1990-es években többször is tett hivatalos látogatást még Budapesten (például 1992. február 6-7-én), de akkor már Antall József meghívására és a kétoldalú kapcsolatokat tovább dinamizáló német-magyar alapszerződés aláírására.14 Magyar részről is egymásnak adták a kilincset a miniszteri delegációk Nyugat- Németországban. így, többek között, Grósz Károly 1987 októberében, még miniszterelnökként látogatott Bonnba, ahol egymilliárd márkás hitelről szóló megállapodást kötött. 1989 augusztusában utódja, Németh Miklós utazott az NSZK-ba.15 Azt, hogy Budapest szemszögéből Németország és Franciaország milyen fontos volt, jól mutatja, hogy a rendszerváltás után szabadon megválasztott magyar miniszterelnök első hivatalos külföldi útja - a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1990. június 6-8. között Moszkvában tartott, döntő jelentőségű ülését leszámítva16-Bonnba,17 illetve Párizsba vezetett. Antall József a soproni osztrák-magyar csúcstalálkozó befejezését követő napon, 1990. június 19-én utazott Németországba. A többnapos, számos helyszínen zajló látogatás után a magyar miniszterelnök 1990. június 22-23-án Párizsban folytatott hivatalos tárgyalásokat.18 Ez az utazás azonban már egy új korszakot nyitott meg, amelyben a cél Magyarország euroatlanti integrációja volt. 78 Külügyi Szemle
