Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Csicsmann László - N. Rózsa Erzsébet: A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten
A Török Köztársaság az átalakuló Közel-Keleten A török közvélemény egyébként megosztott a szíriai polgárháborúval kapcsolatban. A mintegy húszmillió alevi török nagyrészt az Aszad-rezsimmel szimpatizál, míg a szunnita lakosság inkább a felkelőkkel. A török politikai csoportok álláspontjához jelentős mértékben hozzátartozik a kurdkérdés kezelése is.31 Ez utóbbi vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy a Szíriában élő közel kétmillió kurd megosztott volt az országban zajló felkeléssel kapcsolatban. A szíriai kurdok három csoportra oszthatók aszerint, hogy hogyan viszonyulnak a szíriai polgárháborúhoz. A Demokratikus Egység Pártja (al-hizb al-ittihád al-dimokrátíja, PYD), amely a török Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) befolyása alatt áll, egyes kritikák szerint továbbra is fenntartotta az Aszad-rezsimhez fűződő kapcsolatait. A 2003-ban alakult és politikai pártként továbbra sem bejegyzett PYD vezetője, Szálih Mohamed Muszlim élesen elutasította a vádakat. A PYD tagja a 2011-ben alakult, ellenzéki Nemzeti Koordinációs Bizottságnak, amely „nemzeti párbeszédet" hirdet a Szíriában kialakult helyzet rendezése érdekében.32 A politikai formáció számos közleményében erősen bírálja az Aszad-rezsimet, ugyanakkor nem követeli Aszad elnök lemondását. A PYD, miként anyaszervezete, a PKK is, valószínűleg az Aszad-rezsim nem hivatalos politikai támogatását élvezi. Törökország a PYD-t a PKK helyi szárnyának tekinti, és mindent elkövet, hogy marginalizálja a szíriai politikában és különösen a régióban betöltött szerepét. A PYD programjában nem lép fel az önálló Kurdisztánért, hanem mint a legtöbb kurd mozgalom, az új Szíriában autonómiát szeretne kivívni. A kurdok másik csoportja a PYD-vel ellentétben Aszad elnök azonnal távozását és rezsimváltást követel, ugyanakkor elhatárolódik az ellenzéket összefogó Szíriai Nemzeti Tanács tevékenységétől is, amelyet szerintük erőteljes török befolyás és a kurdok alulreprezentáltsága jellemez. 2011 októberében 11 kurd párt megalakította a szíriai Kurd Nemzeti Tanácsot (ismertebb nevén a Kurdnas), amelyhez azóta számos más kurd szervezet is csatlakozott. A Kurdnas a programja szerint a szíriai Kurdisztán autonómiájában látja a kurdkérdés megoldását, ami egyet jelent az iraki föderális berendezkedéshez hasonló struktúra átvételének a szándékával. A Kurdnas egyik legnagyobb politikai szervezete, a Kurd Demokratikus Párt az iraki Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzáni által vezetett azonos nevű párt szíriai megfelelője. A 2011-ben kirobbant re- zsimellenes tüntetések következtében jelentősen megnőtt Maszúd Barzáni befolyása a szíriai kurdokra, akik az összecsapások elől gyakran az iraki Kurdisztán területére menekülnek, amelynek viszonylagos jóléte jelentős hatást gyakorol rájuk. De Barzáni saját hatalmának megerősítési lehetőségét is látja a szíriai kurdok ügyének felkarolásában. A szíriai kurdok számára a legnagyobb dilemma az ellenzéki csoportokhoz, mindenekelőtt a Szíriai Nemzeti Tanácshoz (Syrian National Council, SNC) való hozzáállás. A kurdok meglehetősen kis számban vesznek részt a Burhán Gháliún vezette SNC-ben. Szerintük ugyanis - az 1980-as évek tapasztalatai alapján - nem kívánatos Szíriában a török befolyás növekedése, mivel véleményük szerint a jelenlegi iszlamista kormány 2013. tavasz 67
