Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - MAGYAR-TÖRÖK KAPCSOLATOK - Hóvári János: A 21. századi Törökország új utakon
Hóvári János Féléves eddigi szolgálatom alatt sok mindent megismerhettem a 21. századi Törökország világából. E tapasztalataimat szeretném most néhány fontosabb kérdést érintően a Külügyi Szemle olvasóival megosztani. *** Törökország az elmúlt évtizedben megújult önazonossággal bíró szereplője a nemzetközi kapcsolatok rendszerének. A török nagykövetségek - a főkonzulátusokkal és konzulátusokkal együtt közel kétszáz - és egyéb missziók növekvő száma szerte a világban, valamint a markáns török szerepvállalások a nemzetközi fórumokon, mind azt jelzik, hogy a török diplomáciát illetően valami alapjaiban változott meg. Nemcsak arról van szó, hogy Törökország keresi a megfelelő válaszokat a globális rendszerek kihívásaira (miként a világ legtöbb országa), hanem arról is, hogy az ankarai vezetés számos területen a saját útját járja (s ezt formálódó regionális erőcentrum jellegéből következően meg is engedheti magának). Ez persze nem mindenkinek tetszik, de ez mit sem változtat azon, hogy Törökországban az elmúlt évtizedben a korábbi, inkább követő típusú diplomáciából kezdeményező és határozottságot mutató külpolitika lett. Ezzel kapcsolatban sokan megkongatták a vészharangokat: Turcos ante portás! Ennek azonban semmi alapja sincs, mert a török vezetés tisztában van a világpolitikai evidenciákkal: az Egyesült Államok globális helyével, valamint az atlantizmus és a NATO fontosságával Törökország biztonsága szempontjából; az EU gazdasági és politikai erejével, s azon belül Németország és Franciaország külpolitikai-gazdasági súlyával; az arab világnak a globális pénzügyi kapcsolatokban betöltött szerepével; Oroszország jelentőségével az eurázsiai energiaellátásban és -biztonságban; Kína, India, Japán, Brazília és számos feltörekvő ország új helyével a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A török külpolitikában bekövetkezett változások lényege elsődlegesen az, hogy az ország az elmúlt évtizedben erősödő regionális kisugárzással bíró erőközponttá vált, s számos ankarai külügyi döntésben ez már vissza is köszön. Vagy ha nem, a török diplomáciai lépéseket akkor is már az előbbiek rendszerében kell értelmeznünk. De persze előítéletek, belevetítések és újságírói túlzások nélkül. Akkor is így kell eljárni, ha néha egyesek a török külpolitikával kapcsolatban félreérthetően fogalmaznak, s ezzel ködös és rosszindulatú magyarázatokra is okot adnak. Törökország igazán megérdemli, hogy a külpolitikájával kapcsolatban akár az országban, akár külföldön megszólalók higgadtságot mutassanak: elismerjék az eredményeket, és nyíltan szóljanak az esetleges ballépésekről és illúziókról is. Törökországban nagy múltja van a diplomáciának. Az oszmánok mint világhatalom évszázadokig a világ minden térségével kapcsolatban álltak. Ennek emléke a birodalom bukásával nem múlt el nyomtalanul. Az 1923-ban létrejött Török Köztársaság épített rá, még akkor is, ha a török republikánusok ezt hevesen tagadták, mert szerintük 1923. 4 Külügyi Szemle
