Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Végh Zsuzsanna: Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa kell vizsgálnia a vele való kapcsolatait. Komoly hibának minősítette egy ilyen lépés megtételét annak fényében, hogy több százezer moldovai dolgozik jelenleg is Oroszországban. Ez a megjegyzés a munkavállalás feltételeinek korlátozását vetíthette előre. Az orosz-ukrán gázvitát idézi a harmadik fenyegetés, miszerint Oroszország reméli, hogy a hideg időszak beálltával Moldova nem fog megfagyni.29 Hogy nyomatékot adjon a fenyegetéseknek, Rogozin beszéde után - az egészségügyi előírások megsértésére hivatkozva - Moszkva felfüggesztette a moldáv borok importját, ami igen érzékenyen érinti az országot, mivel az egyik legfontosabb exportcikkéből befolyó bevételek jelentős részétől esik így el a moldáv gazdaság.30 Az európai és az amerikai reakciók egyértelműen elítélték az orosz lépést és nyomásgyakorlást, valamint támogatásukról biztosították Moldovát, hogy az maga választhassa meg az útját.31 Az EU Vilniusban parafálni készül a társulási megállapodást, és egyelőre úgy tűnik, hogy az immár Iurie Leanca vezette moldáv kormány is kitart eddigi álláspontja, az európai közeledés mellett. Mit hoz a jövő? Kilátások Moldova számára a vilniusi csúcs előtt és után A vilniusi csúcs tehát mindenképpen döntő lesz Moldova számára. A társulási megállapodás parafálása még nem az a pont ugyan, ahonnan nincs visszaút, de mindenképp komoly előrelépést jelent, és fontos visszaigazolása Moldova elkötelezettségének, erőfeszítéseinek. Ahhoz azonban, hogy az ország továbbléphessen a megállapodás ratifikálása felé - ami gazdasági szempontból már sokkal inkább tekinthető vízválasztónak -, nemcsak a moldáv kormányzat elkötelezettségére lesz szükség, hanem az uniós partnerek segítségére is, hiszen az orosz nyomás szemmel láthatóan komoly kihívások elé állítja és fogja állítani Moldovát. A 2013-as belpolitikai válság felhívta a figyelmet arra, hogy hiába Moldova a Keleti Partnerség legjobb diákja, a valóság nem olyan szép, mint a róla alkotott kép. Az Unió is kénytelen volt rádöbbenni, hogy az európaizációs folyamatnak komoly hiányosságai vannak, és bizonyos intézményi reformok végrehajtása hosszabb időbe telik. Ez egyúttal komoly eltökéltséget kíván majd a moldáv politikai élet szereplőitől; az intézmények valódi függetlenségének kialakítása és megőrzése, a korrupció megszüntetése ugyanis a komoly pénzügyi ráfordítások mellett a politikai költségektől sem lesz mentes. A reformokat elősegítendő, az EU-nak mindenképp monitoroznia kell a reformfolyamatot, és a legérzékenyebb területeken közvetlen szakmai segítséget is kell nyújtania. Míg a kormányzó politikai elit komoly elkötelezettséget mutat az EU iránt, az elmúlt néhány év társadalmi szinten az esetleges EU-csatlakozás támogatottságának csökkenését hozta. Amennyiben a moldáv kormány folytatni akarja az európai integrációhoz való közeledést, mindenképp arra kell törekednie, hogy megfordítsa ezt a trendet. Olyan információs kampányt kell kialakítania, akár az EU segítségével is, 2013. ősz 31
