Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Végh Zsuzsanna: Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa Végh Zsuzsanna posztszovjet térség talán egyik legérdekesebb állama az apró, mindössze három és fél millió lakost számláló Moldáv Köztársaság (Moldova),1 amely Románia és Ukrajna között, az Európai Unió (EU) határánál helyezkedik el. A kis mérete ellenére négy nagy (moldáv/román, orosz, ukrán, gagauz) és több kisebb etnikumnak is otthont adó ország 1992-ben - egy rövid polgárháború után - a Dnyeszter folyó bal partján fekvő, magát Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságnak2 nevező, szakadár területtel is gazdagodott. Az általa el nem ismert, ellenben Oroszország által erősen támogatott, mára de facto államként működő területtel és annak vezetésével Moldovának két évtizede nem sikerült megoldást találnia az ebből eredő konfliktusra. Az Európai Unió csak a 2004/2007-es nagy bővítés közeledtével kezdett nagyobb figyelmet szentelni a térségnek és így Moldovának is. A kapcsolatok fejlesztése érdekében kidolgozta az európai szomszédságpolitikát, valamint támogatásokon keresztül újabb anyagi forrásokat juttatott a posztszovjet térségbe, hogy ezzel is erősítse jelenlétét és befolyását. Moldovának ebben az időszakban kezdtek megromlani a kapcsolatai Oroszországgal, és mint a térség legszegényebb állama, örömmel fogadta az Unió érdeklődését. Az európai orientáció tehát 2003-2004 környékén jelent meg és kezdett erősödni a moldáv külpolitikai agendában, 2007-ben pedig, Románia csatlakozásával, az ország - immár közvetlen szomszédként - az EU határán találta magát. A 2009-es év fordulópontot jelentett Moldova kül- és belpolitikájában. Ekkor indult az Unió Keleti Partnerség (KP) programja, amely az EU és a Kelet-Európa országai közötti kapcsolatok élénkítését és mélyítését tűzte ki célul. A belpolitikai élet legnagyobb változása pedig az volt, hogy közel egy évtized után kiesett a hatalomból a Vlagyimir Voronyin vezette Moldova Kommunista Pártja, és a kormányzást a hárompárti Összefogás az Európai Integrációért (Alliance for European Integration, AEI) nevű koalíció vette át. A 2009-2013 közötti időszakban - belpolitikai válságai ellenére - Moldova a Keleti Partnerség éllovasává, legjobb diákjává vált, és bizakodva készül a 2013 novemberében megrendezendő vilniusi KP-csúcsra. Oroszország azonban, mely változatlanul 18 Külügyi Szemle
