Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Türke András István: Az európai biztonsági és védelmi politika (Benkes Mihály)

Türke András István: Az európai biztonsági és védelmi politika (András István Türke: La politique Européenne de Sécurité et de Défense. Párizs: L'Harmattan, kötet az Európai Unió jelenkori védelmi, biztonsági és külpolitikai fejlődését dolgozza fel, a szerzőnek a Paris III - Sorbonne Nouvelle-en kutatott és kimun­kált anyaga nyomán. Munkahipotézise az európai konstrukció létrejöttének és folyamatos újjáalakulásának a kontinens és a nemzetközi viszonyok stabilitására, a béke és az újraértelmezett biztonság megteremtésére gyakorolt pozitív hatását fogal­mazza meg. Az első részben a szerző a címben hirdetett tartalmat az 1947 és 1998 közötti közös európai politika dokumentarista leírásával, kritikai ismertetésével alapozza meg. Az egyes fejezetekben következetes forráskezeléssel, kortárs források objektív összeha­sonlító elemzésével, az európai közösség intézményi törekvéseinek nyomon köve­tésével eléri, hogy szinte hiánytalan ismeretanyagot biztosít az olvasók különböző rétegei számára. A dunkerque-i szerződéstől a közös biztonság- és külpolitika létrejöttéig (La naissance de la Politique étrangére et de sécurité commune, PESC) terjedő politikai ese­ménytörténet „elágazásainak" integrálásával éri el, hogy bizonyítsa, az európai vé­delmi és biztonságpolitika a 20. és 21. század fordulóján a korszakváltás stádiumába jutott. Az európai integráció bővülése és mélyítése, az ún. európaizáció processzusá­nak koherens feltárása az egymást követő fejlődési fokok politikai, védelempolitikai intézményesülésének hiteles tárgyalásával együtt valósul meg. A kötet a kétoldalú és a közösségi szintű védelmi szerződések, tervek, szerveződések, konferenciák és műveletek egész sorát vizsgálja újra és foglalja össze. Az első részben, melynek egé­szén végigvonul a NATO és az Európai Közösség/EU viszonyának, a transzatlanti, euroatlanti kapcsolatok hatékonyságának, eredményességének latolgatása, nyilván­valóvá válik, hogy a „mai Európa", az egységesülő Európa sikeressége a béke és a biztonság garantálásának alapvető követelménye. A szerző a kötet második részét célzottan az európai védelmi, biztonsági, politikai stratégia (Politique étrangére et de sécurité commune, PESC/PESD) és a jogi­intézményi fejlődés 1999 és 2003 közötti problémáinak szenteli. Előtérbe állítja a PESD témakörében a kezdetektől (1998) lezajlott vitákat, amelyek 2003-ban elérték „ugrópontjukat", amikor a PESC/PESD fejlődésének stratégiai céljait meghatározták. (Lásd a jó kormányzás problematikáját a keleti határvonalon, valamint a Földközi­tenger térségében elérendő stabilabb nemzetközi rend kialakításának ügyét, továbbá a kihívásokra és fenyegetésekre vonatkozó felkészülést.) A Solana-stratégia hiányosságát további stratégiai, taktikai és operatív-szervezeti döntések voltak 2012. 296 o.) 184 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents