Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Környei Ágnes: Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben
Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben alkalom az együttműködésre. Például Victor Hugo születésének 200. évfordulóját egész Európában megünnepelték, a francia kormány aktív támogatásával. Közös stratégia mentén ez a gyakorlat folytatható uniós szinten is. Bevett gyakorlat, hogy az országok egy kulturális évad, hónap vagy hét keretében bemutatkoznak egy másik országban. Ez az eszköz alkalmazható az európai kultúra nemzetközi megjelenítésére is. A nagyobb nemzetközi fesztiválok sokszor remek eszköznek bizonyulnak az országok kulturális külpolitikájában, ezeken a zászlóshajó cégek jelenlétét kifejezetten támogatják a kormányok. A közös európai megjelenés megfelelő egyeztetés után szintén jó lehetőség a kulturális diplomácia számára. Hasonló a helyzet az expók, vásárok esetén is. Mivel a kulturális együttműködés alapja a kölcsönösség, az európaitól eltérő kultúrák itthoni bemutatása is fontos feladat, formálja az európai identitást. Vannak olyan nemzetközi fesztiválok, amelyek minden évben egy ország kulturális kínálatára korlátozódnak. Az Europalia Brüsszelben vagy a hasonló fesztivál Stuttgartban az európai közönséget szembesíti az európai vagy más kontinensek kultúráinak különbözőségével. A csereprogramok minden kultúrdiplomácia alapvető eszközei. A már meglévő uniós eszközök továbbfejlesztése (például a felsőoktatás terén az együttműködést és mobilitást támogató Erasmus Mundus bizonyos fokú „nemzetköziesítése") szintén a kulturális külkapcsolatok építésének lehet az alapja. De fontos kezdeményezés az Unión kívüli országok ún. multiplikátorainak/véleményvezéreinek megszólítása, például az EUVP52 segítségével, hogy első kézből szerezzenek információt, tapasztalatokat az európai fejleményekről. Kezdetben az ígéretes fiatal amerikai53 politikusokat látták vendégül 5-8 napra, azóta több száz külföldi személynek volt lehetősége találkozni az EU intézményeinek tisztségviselőivel Brüsszelben. Továbbá a művészek és a kultúra más szereplői számára létrehozott csereprogram egyszerre több országra történő kiterjesztése, az oktatói és hallgatói mobilitás, a képzési programok helyszíneinek transznacionális kiterjesztése, illetve egy EUNIC által a tagállamok kulturális intézeteiben eltölthető gyakornokságra kiírt ösztöndíj fontos eszköz lehet az európai kultúra és sokszínűség bemutatására. Felmerülhet egy közös, európai lefedettségű és tartalmú médiacsatorna létrehozása is, mivel a nemzeti csatornák átformálják az „európai üzeneteket", helyi szempontból közelítik meg az európai híreket, ami nyilván eltér az összeurópaitól. Eddig csak szerény próbálkozások voltak, elsősorban a hírek területén, mint pl. a Euronews vagy a kulturális csatorna, az Arte. Nyilván a nemzeti szabályozások és a nyelvi korlátok akadályozhatják ezt a fejlődést, és az EU eddig inkább a koprodukciók kialakítását ösztönözte, illetve a sugárzás technikai alapjaira koncentrált. Ebben a kontextusban az internet megjelenésének különleges szerepe lehet, hiszen 2013. nyár 173
