Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Környei Ágnes: Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben
Környei Agnes kisszámú intézettel működő hálózatig (pl. skandináv országok, Közép-Európa) többféle változat létezik. Ez a sokféle megközelítés nem teszi lehetővé a Monet-módszer alkalmazását; Fohr3 szavaival: „a kultúra nem szén és acél". Ugyanakkor az uniós intézmények szintjén megjelent a törekvés, és új stratégiai ambíciók fogalmazódtak meg az európai kultúra külhoni megjelenítésére. Azonban még nem világos ennek a szintje (csak a CFSP vagy több politika keretében, esetleg a tagállamok nemzeti külpolitikáját is magában foglalva), dimenziója (nyilvános diplomácia, európai kulturális márkaépítés vagy az európai értékek terjesztése az interkulturális párbeszéd keretében), összetétele (szervezeti felépítése). Továbbá tisztázni kell a gyarmatosító múlt kezelését, ami egyrészt tehertétel, a kulturális hegemónia vádját vetheti fel, ugyanakkor előnyt is jelenthet a történelmi kapcsolat, a kulturális affinitás révén (Ibér-Amerika, Frankofónia, az Oszmán Birodalom). Bármennyire sok vitás ponttal terhelt is, mégis létezik egy közös történelem, és ennek következményeként egy kulturális örökség (régészeti lelőhelyek, múzeumok gyűjteményei, archívumok, memoárok vagy irodalom), amelynek tanulmányozása, megőrzése és terjesztése a kulturális kapcsolatok része. Nemzetközi kitekintés A közös identitás körvonalazásának, védelmének igénye nemcsak Európában fogalmazódott meg, hanem más régiókban is megjelent. Csak néhány példát emeljünk ki a regionális azonosságtudat kialakítására tett lépésekből: Kulturális örökség Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) prioritásként4 fogalmazta meg a kulturális örökség megőrzését és bemutatását, a kulturális identitás, sokszínűség védelmét, külön megfogalmazva a bennszülött népek kultúrájának és szerepének elismerését. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) a 21. századba lépve nyilatkozatot5 adott ki a kulturális örökségről, a regionális identitás érzésének előmozdításáról, Délkelet-Ázsia kulturális örökségének tudatosításáról és a tagállamok egymás kultúrája iránti megbecsüléséről. Az ázsiai megközelítés sajátossága a technikai vívmányok alkalmazása (online információs hálózat a kulturális örökségről, regionális adatbázis) mellett a fiatalabb generációk középpontba állítása. Ugyanis a több évtizedes ASEAN- együttműködés ellenére még hosszú az út, hogy a régió népei megértsék és becsüljék egymás kultúráját. Érdekes projekt például a Rámájana, a Ráma királyfi történetét bemutató eposz modern táncfeldolgozása.6 A híres epikai mű egyébként állandó témát 164 Külügyi Szemle
