Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Az európai föderalizmus menetrendje" („A Roadmap to Stability and Growth") című dokumentum folyományaként született. A Bizottság célja, hogy az euróövezet tagállamaiban a hatos csomagon túlmenően, az európai szemeszter menetébe integrálva, fokozatosan növelje a költségvetési koordinációt, a Bizottság felügyeleti hatáskörét, valamint jogszabályi keretbe foglalja a pénzügyi támogatási program alatt lévő tagállamok felügyeleti módszereit, hogy ezáltal is - a kis lépések politikáját folytatva - növelje az Eurózóna gazdaságpolitikai egységességét. A munka a programalkotó bejelentések után elindult, szakmai és politikai szinten egyaránt. 2013 első felében négy kérdésről folytak egyeztetések: a nagy horderejű gazdaságpolitikai reformok előzetes egyeztetési mechanizmusáról; a Gazdasági és Monetáris Unió társadalmi dimenziójának a kialakításáról; egy újfajta, önkéntes vállalásokon alapuló szerződéses rendszerről (amit a tagállam és az uniós intézmények kötnének az európai szemeszter keretében, a gazdaság- és szociális politika területén elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében); illetve a strukturális reformokat előmozdító és az aszimmetrikus sokkokat enyhítő új pénzügyi eszköz, az ún. szolidaritási mechanizmus kialakításáról.24 A gazdasági föderalizmushoz való közeledés tehát kétféleképp történik az EU-ban, illetve az eurózónában: egyrészt a másodlagos gazdasági jogszabályalkotás aprómunkájával, másrészt a nagyszabású - és legtöbbször szerződésmódosítást igénylő - reformtervek meghirdetésével és azok részleteinek kidolgozásával. Adóharmonizáció25 Az adóharmonizáció ügyével azért indokolt foglalkozni, mert az adószuverenitás kulcskérdés minden föderális rendszer hatalommegosztási rendjében. Az európai gazdasági és politikai föderalizációnak is megkerülhetetlen kérdésköre lesz az adóharmonizáció, illetve egy esetleges közös adó bevezetése. Az Európai Unióban az adóharmonizáció igen gyenge. Ennek oka, hogy a tagállamok eddig nem kívántak lemondani a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb elemének - az adópolitikának - a saját hatáskörben történő, illetve csak szerény koordináció és harmonizáció melletti gyakorlásáról. Közgazdasági szempontból az EU-ban még ma, az euró bevezetése után közel másfél évtizeddel is meglepően nagy tehát a különbség az adózási és a monetáris politika harmonizáltsági szintje között. Az Unió célja csak a nemzeti adórendszerek, jogszabályok hasonlóvá tétele a belső piac működését zavaró különbségek megszüntetése érdekében. Alig vannak kötelező jelleggel, minden részletre kiterjedő közös előírások, különösen a közvetlen adózás (társasági és személyi jövedelemadók) területén. Az adóharmonizáció a másodlagos jogalkotáson (alapvetően irányelveken) keresztül valósul meg. 2013. nyár 149
