Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Marján Attila szociálpolitikai kérdések közösségiesítését jelenti, ami eddig számos tagállam (elsősorban Nagy-Britannia) erős ellenállásába ütközött. További cél egy euróövezeti költségvetés (fiskális kapacitás) létrehozása az eurózónában zajló strukturális reformok támogatásához, egy autonóm forrásból. Ez kezdetben a másodlagos jog alapján, majd a megerősített formájában már a Szerződés módosításával történhetne meg. Az egységes gazdaságpolitikai keretrendszer területén a hosszú távú célok az alábbiak: teljes gazdaságpolitikai és fiskális koordináció; teljes körű költségvetési (fiskális) és gazdasági unió megvalósítása, euróövezeti költségvetéssel (az eurózóna költségvetéséről részletesen szó esik később), ami segítene az aszimmetrikus sokkok kezelésében. Az eurózóna központi költségvetésének joga lenne a kötvénykibocsátásra (eurókötvények), és cikluson átívelő pénztranszfert jelenthetne (jó időben a tagállam automatikusan befizet, rossz időben pénzt kap). Fontos alapelve lenne, hogy hosszú távon egyik tagállam sem lehet nettó nyertes vagy vesztes, nem lehet tartós a pénztranszfer egyik tagállam kárára, illetve előnyére. A központi költségvetés megvalósítása érdekében a Szerződés módosítása szükséges, és lehetővé kell tenni, hogy egy, a Bizottságon belüli GMU- kincstár (EU Treasury) uniós szintű adóztatási jogkörrel rendelkezzen, vagy kötvény-kibocsátási képessége legyen (eladósíthatja magát). A tervek szerint az euró bevezetésére készülő tagállamok szabadon csatlakozhatnának ehhez a rendszerhez. Az áttörésként értelmezhető bizottsági javaslatcsomag néhány, egyéb területre vonatkozó kezdeményezést is tartalmaz. Rövid távon szükségesnek ítéli az euróövezet egységes álláspontjának, külső képviseletének megteremtését, alapvetően a multilaterális pénzügyi szervezeteknél, legfőképp az IMF-ben. Ehhez egy kétlépcsős tervet fektet le. Az első lépcsőben a cél az euróövezeti tagállamok egységes csoportjának megteremtése az IMF-ben, továbbá annak elérése, hogy az euróövezet egésze megfigyelőként vehessen részt az IMF-ben. A második lépcsőben aztán saját helyet kell létrehozni az euróövezet számára az IMF döntéshozó testületéiben. A bizottsági terv a politikai unió kérdésére is kitér. A javaslatok nemcsak az EU, illetve az eurózóna föderális jellegét növelik erősen, de az Európai Parlament és a nemzeti törvényhozások ellenőrző szerepét is. Az Európai Bizottság szerint a 2014-es európai parlamenti választásokat arra kell felhasználni, hogy a pénzügyi és gazdasági unió további építésével kapcsolatos kérdésekről széles körű társadalmi vita alakuljon ki. Az Európai Bizottság 2012 novemberében nyilvánosságra hozta a második gazdasági kormányzási csomagját, amely három elemből áll. Megtalálható benne egy rendelet- tervezet az eurózóna tagállamainak szorosabb költségvetési felügyeletéről és a túlzott hiány megszüntetésének biztosításáról, egy másik a súlyos finanszírozási nehézségekkel küzdő euróövezeti tagállamok erőteljesebb gazdasági és költségvetési felügyeletéről, továbbá egy vitaindító dokumentum - green paper - a stabilitási kötvények (eurókötvények) bevezetéséről. A két rendelettervezet a Bizottság elnöke által 2012 októberében bemutatott, a szerződésmódosítás nélkül is kivitelezhető intézkedéseket tartalmazó „A stabilitás és a növekedés 148 Külügyi Szemle
