Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Marján Attila a válságmegelőzés egységes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében. A nemzeti hatóságok továbbra is el fogják látni azokat a feladatokat, amelyek nemzeti szinten eredményesebben végrehajthatók. Amikor létrejön az euróövezeti bankokra vonatkozó mechanizmus, lehetőség nyílik arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) közvetlenül tőkésítse fel a bankokat. Az egységes felügyeleti és bankszanálási mechanizmus alapja az Európai Bankhatóság (EBA) által kidolgozott egységes szabálykönyv, amely valamennyi tagállami pénzintézet működésének keretszabályát adná. A következő lépés az egységes bankszanálási rendszer (Single Resolution Mechanism) felállítása. A hatékonyan működő bankunióhoz az integrált felügyeleten kívül egységes bankszanálási gyakorlat is szükséges. A Bizottság három pontban foglalta össze, hogy milyen elvek mentén szeretné megvalósítani a jövőben az egységes bankszanálási rendszert: a magas prudenciális követelményeknek és az egységes felügyeleti gyakorlatnak köszönhetően eleve minimálisra csökkenjen annak a lehetősége, hogy egy bank csődközeli állapotba kerüljön; el kell kerülni, hogy a tagállami költségvetést, illetve az adófizetőket terhelje a bankszanálás költsége; és kizárólag a bankok befizetéseiből felállított alap finanszírozhatja a bankszanálási eszközök alkalmazását. A hosszú távú cél az euróövezet valamennyi bankjára kiterjedő, teljes bankunió létrehozása. Az EKB egységes szabálykönyvön alapuló, közvetlen felügyelete és az EBA által kialakítandó egységes felügyeleti gyakorlat révén valósulhat meg az eurózóna valamennyi bankjára kiterjedő felügyeleti integráció, amit kiegészít az egységes bankszanálási rendszer és a valamennyi tagállamban megerősített betétbiztosítási rendszer, amely hozzájárul a befektetői bizalom, végső soron az euróövezet pénzügyi stabilitásának helyreállításához. Az egységes költségvetési rendszer területén rövid távon a kettes csomag (lásd később részletesen) elfogadása és a már létrehozott mechanizmusok teljes körű alkalmazása volt a cél. További fontos törekvés az állami beruházások elősegítése. A stabilitási és növekedési egyezmény előkészítésekor a Bizottság elemzi annak a lehetőségét, hogy a költségvetési folyamatok vizsgálatakor miként vehetők még inkább figyelembe az állami beruházásokra fordított kiadások. Középtávon a költségvetési felügyelet további erősítését jelölte meg célként a bizottsági alapdokumentum. Ezen belül is a kettes csomag által bevezetett új intézkedések továbbfejlesztését; a nemzeti költségvetések feletti európai ellenőrzés további erősítését az európai kötelezettségvállalásoknak megfelelő felülvizsgálatuk kikényszeríthetősége érdekében; a tagállami költségvetés-tervezetek módosítási kötelezettségének előírását, amennyiben uniós szinten ezt indokoltnak minősítik amiatt, hogy a tagállam eltért a közösen már meghatározott költségvetési alapelvektől; szorosabb ellenőrzést és együttműködést, a kiigazítás előírásának lehetőségét olyan esetekben, ha egy nemzeti költségvetési intézkedés alapvetően eltér az uniós szinten meghatározott költségvetési konszolidációs pályától; egyértelmű uniós kompetencia létrehozását a nemzeti költségvetési jogrendek harmonizációjára. 146 Külügyi Szemle
