Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Szigetvári Tamás Ha az egyes országok szintjén vizsgáljuk az export és az import értékeinek változását az elmúlt évtizedre vonatkozóan, akkor is jól kirajzolódnak a közelmúltban lezajlott változások. Míg 2002-ben az EU nagyobb tagállamai és az USA voltak a török export fő célpontjai, addig 2012-ben Németországot Irak és Irán követte, és az 5. helyen az Egyesült Arab Emirátusok áll. Az import esetében Oroszország és Kína előretörése volt megfigyelhető: Oroszország részben a növekvő török energiaszükséglet és a magas olajárak miatt vette át Németországtól a vezető pozíciót, Kína pedig 2013 során válhat a második legjelentősebb importőrré. Míg a legtöbb jelentős partnerrel deficites a török kereskedelmi mérleg, a közel-keleti országok esetében (Iránt leszámítva) inkább a török többlet a jellemző. Különösen kiugró Irak példája: a 10 milliárdosra emelkedett török exporttal szemben gyakorlatilag nem áll iraki ellentételezés. A beáramló tőke tekintetében szintén jelentős növekedés következett be az elmúlt évtizedben.39 A beáramlott külföldi tőke állománya 2010-ben meghaladta a 180 milliárd dollárt, míg a más országokban működő török tőke állománya 20 milliárd dollár fölött van már. A Törökországba érkező FDI 75 százaléka (135 milliárd dollár) az EU-orszá- gokból érkezett, ezen belül is a fő befektető Hollandia (39 milliárd), Németország (17 milliárd) és Nagy-Britannia (14 milliárd dollár).40 Az EU-n kívüli jelentős befektető az USA (15 milliárd dollár) mellett az Egyesült Arab Emirátusok (8 milliárd), Szaúd- Arábia (2,7 milliárd) és Oroszország (2,3 milliárd dollár), befektetéseik nagysága azonban egyelőre elmarad az európai országokétól.41 Az utóbbi években megjelentek a török külföldi tőkebefektetések is. A 2010-ben mért 20 milliárdos török tőkeállomány legnagyobb részét a szolgáltató szektorban fektették be.42 Területi megoszlásban mintegy fele került az Európai Unióba.43 Európán kívül Azerbajdzsán a legkedveltebb ország, ott van a teljes külföldön lévő török tőkeállomány csaknem negyede (4,5 milliárd dollár). Fontos befektetési célpont néhány más szovjet utódállam (Kazahsztán, Oroszország, Grúzia)44 (1,4 milliárd dollár), az USA (1 milliárd dollár), Latin-Amerika (800 millió dollár, de ez főként a karib-tengeri szigetek adóparadicsomait jelenti), Észak-Afrika (460 millió dollár), a Nyugat-Balkán (400 millió) és Irán (260 millió dollár). Természetesen jelentősen eltér az egyes tőkebefektetések motivációja és összetétele: míg a karibi tőkekivitel leginkább néhány nagy szereplő off-shore ügyleteit takarja, addig a németországi, balkáni vagy iráni befektetéseknél néhány nagy (banki, kommunikációs) társaság mellett számos kis- és közepes vállalkozás szerepel. Fenntartható-e a növekedés? Az utóbbi évek gazdasági növekedése Törökországot a világ vezető gazdasági hatalmai közé emelte.45 Az egy főre jutó nemzeti jövedelem megháromszorozódott (dollárban, folyó áron) az elmúlt évtizedben, és immár meghaladja a 10.000 dollárt, ami egy 32 Külügyi Szemle
