Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
A szembenállástól a kiegyezésig utat nem szabad elhagyni. Ha ügyelünk Ausztria feladataira és esélyeire, ha egy aktív semlegességi politikát folytatunk, akkor folytatnunk kell a térségben az enyhülési, szándékosan nem mondom, keleti, politikát.139 Az osztrák külügy számára készített magyar sajtószemle összeállítói hasonló jelenségeket emeltek ki, amikor megállapították, hogy a nagyobb cikkek pozitívan értékelik az osztrák külpolitikát, nem ismétlik a szovjet sajtó Ausztria elleni támadásait, vádjait, kerülik azokat a kérdéseket, amelyek megnehezítenék a normális kapcsolatok fenntartását.140 Közel fél év elmúltával azután a dolgok alapjában véve a régi szellemben folytatódtak, és sor került az első átfogó diplomáciai érintkezésre, az általános vegyes bizottság ülésére, ahol legfontosabb napirendként a miniszterelnöki látogatásról tárgyaltak. Jóváhagyták azokat a kérdésköröket, melyek megbeszélését kiemelt fontosságúnak ítélték. Arno Halusa követ, az osztrák delegáció vezetője, pozitívnak ítélte a kapcsolatok sokoldalú fejlődését, „az apró lépésekkel" történő haladást.141 A Fock Jenő vezette kormányküldöttség 1969. május 27-én érkezett Bécsbe ötnapos látogatásra. Összetétele jelezte, hogy a magyar fél a gazdasági kérdéseknek biztosít elsőbbséget, miután Fockot és feleségét Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, három első miniszterhelyettes (Púja Frigyes külügyi, Baczoni Jenő külkereskedelmi, Szekér Gyula nehézipari) és Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezetője, valamint több külügyi tisztviselő kísérte útjára. A program szerint a magyar miniszter- elnököt fogadta Franz Jonas köztársasági elnök, továbbá találkozott Hermann Withalm alkancellárral, Kurt Waldheim külügyminiszterrel, Bruno Marek bécsi polgármesterrel, felkereste a Steyr Műveket és az egykori mauthauseni koncentrációs tábor emlékhelyét. Tímár Mátyás és Theodor Piffl-Percevic oktatási miniszter aláírta a tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezményt. A két kormányfő a küldöttségek plenáris ülésén kifejtette véleményét a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről, így a szomszédos államokhoz fűződő viszonyukról, mindenekelőtt a csehszlovákiai események megítéléséről, az európai biztonsági konferencia előkészítéséről és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésről. Minőségi változás volt a korábbi találkozókhoz képest, hogy az utolsó témakörben a magyar miniszterelnök Ausztria támogatását kérte az EFTA-val folytatandó technikai jellegű tárgyalásokhoz és a GATT- ba való belépéshez. Fock szóba hozta még a vietnami és a közel-keleti kérdést, a két német állammal fennálló kapcsolatokat, de partnere kitért ezek megvitatása elől. A két ország viszonyát illetően egyetértettek a magas szintű találkozók folytatásában; értékelték többek között a különböző államközi vegyes bizottságok tevékenységét; áttekintették a kereskedelmi liberalizáció lehetséges folytatását, az ipari együttműködés további fejlesztését, többek között az összekapcsolt energiarendszerek forgalmának növelésében, az alumíniumgyártásban, a faiparban, a vegyiparban és a járműiparban. Méltatták 2013. nyár 91
