Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
A szembenállástól a kiegyezésig A külügyminiszteri találkozón, ha érintették is a gazdasági kérdéseket, azok részletes megbeszélésére már csak a küldöttség összetétele miatt sem került sor. Ez adott lehetőséget arra, hogy három hónappal később a legmagasabb szinten (Dobi István, Kádár János, Fock Jenő, Péter János, Bíró József) fogadják Budapesten Bruno Pittermann alkancellárt, az államosított iparért felelős kormánytagot, az Osztrák Szocialista Párt elnökét és gazdasági szakemberekből álló kíséretét. A félhivatalosnak tekintett úton91 az osztrák politikus ellátogatott Dunaújvárosba, ahol a Vasmű vezetői és a VOEST linzi gyárának vezérigazgatója a Linzben kifejlesztett acélolvasztási eljárás átadásáról tárgyaltak. Mindezen felül közel egy tucatnyi ajánlatot adtak át Baczoni külkereskedelmi miniszterhelyettesnek és a külkereskedelmi vállalatok képviselőinek ipari berendezések szállításáról, harmadik piaci együttműködésről. Hazautazása előtt tartott sajtóértekezletén Pittermann kiemelte a kölcsönös látogatások jelentőségét, megjelölte az ipari együttműködés lehetséges területeit: a kohászatban, az elektromos iparban, a harmadik országok piacán és a közös műszaki fejlesztésben. O sem mulasztotta el, hogy utaljon a közös múltra, mondván, „a mi generációnk feladata, hogy az időszakosan megszakadt kapcsolatokat ismét felvegyük".92 Sajátos mellékkörülményként az alkancellár-pártel- nök (aki elhárította Fock Jenőnek és Péter Jánosnak a Szocialista Internacionáléval kapcsolatos kérdéseit) találkozni kívánt régi szociáldemokratákkal, amire Kelemen Gyula egykori államtitkárt sikerült megnyerni. Ez a lépés Kádárt olyannyira kihozta a sodrából, hogy beszélgetésükön kvázi tiltakozott a belügyekbe történő beavatkozás ellen.93 Noha Nyikita Hruscsov megbuktatását követően több jel (így a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének január 19-i ülésén elhangzott Brezsnyev-beszéd) arra utalt, hogy a „Nyugatra nyitás" politikájának vége szakadhat, teljes fordulat nem következett be.94 Ezt tükrözte az Országgyűlés februári ülésszaka, ahol a költségvetés vitájában Apró Antal miniszterelnök-helyettes emelte ki az osztrák gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztésének reális lehetőségét. Kádár János ezt tágította ki, amikor hangsúlyozta: A szocialista Magyarország is Európában s annak középső térségében helyezkedik el. Mi, reálisan gondolkodva, kezdettől fogva tudjuk, s mindenkor számításba vettük azt, hogy ugyanezen földrajzi szférában van számos más olyan ország is, amelynek belső társadalmi rendszere eltér [a] miénktől, nem szocialista, hanem kapitalista. Csak üdvözölni lehet, hogy elkezdődött ezeknek az adottságoknak a reális tudomásul vétele a másik oldalon is, mivel a földrajzi közelségből sokirányú és hasznos együttműködési lehetőség adódik...95 Az olvadás első szakaszának lezárását Péter János áprilisi bécsi viszontlátogatása jelentette. A kellő külsőségek közepette lezajlott találkozó elsődleges célja az államhatárról szóló egyezmények ratifikációs okmányainak kicserélése volt. Az októberi tárgyalások 2013. nyár 83
