Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)

A szembenállástól a kiegyezésig cselekvés követte: július 10-én már parafálták is a megállapodást, majd a miniszterta­nács szeptember 24-én kelt határozatával megadta a felhatalmazást az egyezmény alá­írására. A végső adatok szerint Magyarország 87,5 millió schilling, Ausztria 65 millió schilling fizetését vállalta; utóbbi ezenfelül kötelezte magát a zár alatt lévő ausztriai magyar vagyon feloldására, különböző letétek kiszolgáltatására.78 Az Arbeiter Zeitung, a szocialisták lapja július 19-én az első oldalon, vastag betűvel szedve hozta Kreisky be­jelentését a szerződés következményéről: burgenlandi kisparasztok ezrei kapnak kárté­rítést a határ magyar oldalán maradt földjeikért. Ezzel elhárultak az alapvető akadályok a bővülő gazdasági és nemzetközi együtt­működési lehetőségek kidolgozása és a további szakegyezmények elől.79 Már Fock Je­nőnek, a minisztertanács elnöke első helyettesének 1964. júniusi ausztriai fogadtatása, megbeszélései Adolf Schärf köztársasági elnökkel, Josef Klaus kancellárral, Pittermann alkancellárral, Kreisky külügyminiszterrel, találkozói számos kormánytaggal és tár­gyalásai az államosított ipari üzemek vezetőivel valójában egy új korszak előhangolá- sának volt tekinthető.80 A találkozó Az igazi változást Bruno Kreisky, az első „nyugati" külügyminiszter október 29. és november 1. között történt budapesti látogatása jelentette.81 Az osztrák küldöttségben helyet kapott Kari Bobleter külügyi államtitkár, a Néppárt képviseletében, továbbá Burgenland szocialista tartományfőnöke és néppárti helyettese, az egységes osztrák külpolitika és a magyar ügyekben leginkább érintett tartomány érdekeinek mani- fesztálására. Számos magas rangú hivatalnok és szakértő alkotta a delegáció hátterét. A Politikai Bizottság október 21-i ülésén82 tárgyalta meg a látogatás forgatókönyvét. Döntött a magyar küldöttség összetételéről, arról, hogy kik fogadják a kancellárt, vala­mint Kreisky tervezett előadásának színhelyéről és közönségéről, a sajtóvisszhangról és - nyilvánvaló gesztusként - Bühringer József, az 1958-ban kémkedésért elítélt oszt­rák vasúti alkalmazott büntetésének elengedéséről. A program számos találkozót, dísz­ebédet, fogadást, városnézést, a Nemzeti Galéria felkeresését és a Hősök terén szokásos koszorúzást rögzítette. A meghatározó eseményt a határügyi és a vagyonjogi szerző­dések aláírása, a két ország külképviseletének nagykövetségi rangra emelése jelentette. Különös jelentőséggel bírt Kreisky és Kádár János miniszterelnök találkozója, melyen a kancellár, élve a barátságosnak ítélt légkörrel, rákérdezett a Nyikita Hruscsov leváltását követően várható szovjet külpolitikára, a szovjet csapatok Magyarországról történő esetleges kivonására és a nyugati határon lévő aknazár remélt felszámolására. Egyet­értettek abban, hogy a két ország jövőbeni kapcsolatainak alapja kizárólag az egymás ügyeibe történő be nem avatkozás, eltérő rendszereik kölcsönös tiszteletben tartása 2013. nyár 81

Next

/
Thumbnails
Contents