Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
A szembenállástól a kiegyezésig cselekvés követte: július 10-én már parafálták is a megállapodást, majd a minisztertanács szeptember 24-én kelt határozatával megadta a felhatalmazást az egyezmény aláírására. A végső adatok szerint Magyarország 87,5 millió schilling, Ausztria 65 millió schilling fizetését vállalta; utóbbi ezenfelül kötelezte magát a zár alatt lévő ausztriai magyar vagyon feloldására, különböző letétek kiszolgáltatására.78 Az Arbeiter Zeitung, a szocialisták lapja július 19-én az első oldalon, vastag betűvel szedve hozta Kreisky bejelentését a szerződés következményéről: burgenlandi kisparasztok ezrei kapnak kártérítést a határ magyar oldalán maradt földjeikért. Ezzel elhárultak az alapvető akadályok a bővülő gazdasági és nemzetközi együttműködési lehetőségek kidolgozása és a további szakegyezmények elől.79 Már Fock Jenőnek, a minisztertanács elnöke első helyettesének 1964. júniusi ausztriai fogadtatása, megbeszélései Adolf Schärf köztársasági elnökkel, Josef Klaus kancellárral, Pittermann alkancellárral, Kreisky külügyminiszterrel, találkozói számos kormánytaggal és tárgyalásai az államosított ipari üzemek vezetőivel valójában egy új korszak előhangolá- sának volt tekinthető.80 A találkozó Az igazi változást Bruno Kreisky, az első „nyugati" külügyminiszter október 29. és november 1. között történt budapesti látogatása jelentette.81 Az osztrák küldöttségben helyet kapott Kari Bobleter külügyi államtitkár, a Néppárt képviseletében, továbbá Burgenland szocialista tartományfőnöke és néppárti helyettese, az egységes osztrák külpolitika és a magyar ügyekben leginkább érintett tartomány érdekeinek mani- fesztálására. Számos magas rangú hivatalnok és szakértő alkotta a delegáció hátterét. A Politikai Bizottság október 21-i ülésén82 tárgyalta meg a látogatás forgatókönyvét. Döntött a magyar küldöttség összetételéről, arról, hogy kik fogadják a kancellárt, valamint Kreisky tervezett előadásának színhelyéről és közönségéről, a sajtóvisszhangról és - nyilvánvaló gesztusként - Bühringer József, az 1958-ban kémkedésért elítélt osztrák vasúti alkalmazott büntetésének elengedéséről. A program számos találkozót, díszebédet, fogadást, városnézést, a Nemzeti Galéria felkeresését és a Hősök terén szokásos koszorúzást rögzítette. A meghatározó eseményt a határügyi és a vagyonjogi szerződések aláírása, a két ország külképviseletének nagykövetségi rangra emelése jelentette. Különös jelentőséggel bírt Kreisky és Kádár János miniszterelnök találkozója, melyen a kancellár, élve a barátságosnak ítélt légkörrel, rákérdezett a Nyikita Hruscsov leváltását követően várható szovjet külpolitikára, a szovjet csapatok Magyarországról történő esetleges kivonására és a nyugati határon lévő aknazár remélt felszámolására. Egyetértettek abban, hogy a két ország jövőbeni kapcsolatainak alapja kizárólag az egymás ügyeibe történő be nem avatkozás, eltérő rendszereik kölcsönös tiszteletben tartása 2013. nyár 81