Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója A 2008-2009-es válság hatásai A korábbi évek reformjai után a török gazdaságot viszonylag jó állapotban érte a válság, hiszen az évek óta magas növekedési ráta, a költségvetés pozitív elsődleges egyensúlya, az alacsony államadósság és a mérsékelt infláció egy egészséges gazdaság képét mutatta. A bankrendszert nem érintették a sub-prime válság első hullámai. A török kormányfő 2008 végén még azzal biztatta a lakosságot, hogy Törökország már kellően megerősödött, és a globális válság legfeljebb csak érintőlegesen hat az országra.19 A valóság azonban hamar megcáfolta: a líra 2008 októbere és 2009 márciusa között 25 százalékkal leértékelődött, az államkötvények kamata 25 százalék körüli szintre emelkedett, a tőzsde pedig 2007. júliusi szintjének 55 százalékára esett vissza 2009 elejére.20 A török gazdasági teljesítmény már 2007-ben lelassult a korábbi évek gyors növekedéséhez viszonyítva, negatívba azonban csak 2008 utolsó negyedévében fordult (-6,8%). Az igazi hanyatlás azonban 2009 első negyedévében következett be, amikor a visszaesés (az előző év első negyedévéhez viszonyítva) elérte a -14,3 százalékot. A második negyedévtől lassult a visszaesés, az éves szinten mért 4,7 százalékos GDP-csökkenés azonban így is magasabb volt, mint a hasonló fejlettségű fejlődő országok átlagosan 2,4%-os visszaesése.21 A recesszió a külső kereslet visszaesésével indult,22 de hamar felzárkózott mellé a csökkenő belső kereslet is: visszaesett a magánszféra fogyasztása, valamint csökkentek a beruházások,23 amit az állami kiadások emelkedése sem tudott kiegyenlíteni. A korábbi válságoktól eltérően, a 2008-as válság a bankrendszert ezúttal kevéssé érintette, ami nagyrészt a 2001/2002-ben végrehajtott konszolidációnak és a létrejött szigorú szabályozásnak volt köszönhető. A török bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 19 százalék volt,24 a bankok államkötvény-állománya lecsökkent, helyette a hazai vállalati hitelezés került előtérbe. Bár a vissza nem fizetett hitelek aránya a válság alatt enyhén emelkedett,25 a bankrendszerbe vetett bizalom megmaradt, a török bankok részvényárfolyama a válság éveiben is (átmeneti visszaesés után) emelkedett. A kormány késlekedett a válsággal összefüggő lépések terén. Igaz, a török kormányzat számára a válság típusa is új volt: korábban a belső egyensúly felborulása volt a válságok kiváltója, míg most a külső kereslet és a külső finanszírozási lehetőségek visz- szaesése vált központi problémává. A válság során hozott intézkedések A kormányzat néhány kisebb intézkedést követően, 2009 júniusában hirdetett meg két nagyobb szabású gazdaságélénkítő csomagot. A beavatkozások költségvetési vonzata 2009-ben a GDP 2,1 százalékát, 2010-re vonatkozóan 1,6 százalékát tette ki. Elsődleges 2013. tavasz 25
