Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Szigetvári Tamás: Törökország gazdasági átalakulása és külgazdasági expanziója
Szigetvári Tamás céljuk a belső kereslet ösztönzése volt, de a kínálati oldalt is bővíteni akarták. A kereslet oldali intézkedések elsősorban a fogyasztás élénkítését célozták: csökkentették a fogyasztást terhelő adókat. 2009 márciusa és szeptembere között a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó fogyasztási adócsökkentéssel próbálták fellendíteni a hazai keresletet - a vásárolt termékek 70 százaléka azonban importból származott.26 Az intézkedés a költségvetési vonzatai miatt sem volt tartósan fenntartható. A foglalkoztatás növelése érdekében csökkentették a részmunkaidőt terhelő járulékokat. Az új foglalkoztatottak után 2009 év végéig nem kellett TB-járulékot fizetniük a munkaadóknak. A kínálati oldal ösztönzésére 3-5 százalékos hiteltámogatást és kétéves, a hitel ösz- szegének 65 százalékát fedező hitelgaranciát nyújtott a kormányzat a kis- és középvállalkozásoknak, támogatva ezzel mind a termelés, mind az exportlehetőségek bővítését. Emellett csökkentették a vállalati nyereségadót,27 illetve egyes szektorokra (vegyipar, autógyártás, energia, közlekedés, mezőgazdaság) vonatkozóan speciális ösztönzőket is bevezettek. Az energiaszektorban, a közlekedésben és az egészségügyben növelték a közkiadásokat. A beruházás ösztönzésére a pénzügyi és szabályozási eszközök mellett ingyenes állami ingatlanokat is felajánlottak. A bank-, a távközlési és az energiaszektorban a privatizáció felgyorsításáról is döntöttek. A tőkeforrások elapadásának enyhítésére adóamnesztiát hirdettek a külföldön lévő vagyonokra és adómentességet a külföldi jövedelmekre. A fiskális expanzióval párhuzamosan a monetáris politika is expanzív jelleget öltött. 2008 novembere és 2009 szeptembere között a jegybanki alapkamat 16,75 százalékról 7,25 százalékra csökkent. Emellett korlátozták a bankok osztalékfizetési lehetőségét, ezzel is erősítve tőkeszerkezetüket. IMF-segítség A válság okozta problémák kezelésére - más bajba jutott „feltörekvő piacokhoz" hasonlóan (köztük Magyarország esetében is) - felmerült az IMF segítségül hívása. A török kormányzat azonban több ok miatt is igyekezett ezt elkerülni. Törökország 2008-ra már több mint egy évtizede (1998 óta) folyamatosan kapcsolatban volt az IMF-fel - a legutolsó, 10 milliárd dolláros megállapodás éppen 2008 májusában járt le. Az akkori hivatalos török kommentárok szerint Törökország immár felnőtt, nincs szüksége segítségre a gazdasági egyensúly fenntartásához, mivel megtanulta a leckét.28 A magas folyó fizetési mérleghiány és az elapadó külső finanszírozási lehetőségek következtében viszont Törökország nem tehetett mást, megkezdte a hiteltárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal. A török kormány egy 20-30 milliárd dolláros hitelkeretről tárgyalt az IMF-fel,29 azonban valós megállapodási szándéka a fentebb 26 Külügyi Szemle
