Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István hatása, a munkanélküliség - osztrák fogalmak szerint - súlyos növekedése, az állam- adósság megugrása mind-mind rontotta a gazdasági összképet. Az osztrák importpiac beszűkülése, az import reálértékű visszaesése súlyosan érintette a fő partnereket, köztük a közép-kelet-európai országokat. 2009-ben az osztrák gazdaság mélyrepülését nem sikerült megfékezni, a munkahelyek leépítése felgyorsult: a válságban 120.000 fő vált munkanélkülivé. A külpiacok válsága miatt az osztrák export meredeken zuhant. A konjunktúraprogramok a vártnál lassabban és kisebb mértékben fejtették ki hatásukat, az államháztartás bevételei az adócsökkentések és kedvezmények miatt apadtak, a kiadások viszont megnőttek. A termelési és a piaci helyzet kedvezőtlen alakulása, a rossz profitkilátások miatt az alacsony, 2-3 százalékos hitelkamatok sem ösztönözték a reálberuházásokat. A magánfogyasztás 2009-ben reálértékben kissé, 1,1 százalékkal nőtt, ami a legtöbb EU-országban jó hír lett volna, az osztrák polgárok viszont igen elégedetlenek voltak vele. A válság az osztrák bankszektorra is jelentős hatást gyakorolt. Nagybankjaik külföldre kihelyezett eszközvagyona 2009-ben mintegy 280 milliárd eurót tett ki, ami igen jelentős összeg, hiszen Ausztria kb. egyéves GDP-jének felelt meg. A jó beruházási konjunktúra idején az osztrák bankok igen jelentős térnyerési politikát valósítottak meg a visegrádi országokban, Ukrajnában és Horvátországban. A válság nyomán viszont ezek az anyabankok otthon kívánták konszolidálni a pénzügyi mérlegeiket, amihez az osztrák állam is többmilliárd eurós támogatást nyújtott. így az osztrák anyabankok, hasonlóan más országokéhoz, nem nyújtottak további tőketranszfert a közép- és keleteurópai leánybankjaiknak, ami ez utóbbiakra jelentős negatív hatást gyakorolt a csaknem „kiszáradt" nemzetközi bankközi hitelezés miatt. Az osztrák kormány a gazdasági helyzet javítására ún. offenzív programot dolgozott ki. Érdemes a válságkezelés szempontjából fontos intézkedéseket áttekinteni, mivel alkalmazásuk gazdaságpolitikai szempontból tanulságokkal szolgál más országok számára, illetve a jövőre nézve is. Az offenzív program fő területe a foglalkoztatás, illetve a képzés-továbbképzés ösztönzése, az energia- és klímaalap támogatása, az infrastruktúra modernizálása, a gyermekgondozási támogatás növelése volt. Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítottak a kutatás-fejlesztés támogatására: 800 millió euró többletforrást biztosítottak erre a célra. A 2007-2010-es képzési program keretében összesen 575 millió eurót fordítottak támogatásra. A válságellenes és fejlesztési programok ösztönzésén kívül törekedtek a kiadások csökkentésére, a megtakarítások növelésére. A közigazgatási költségek átstrukturálásával 2009-ben 670 millió eurót, 2010-ben újabb 760 millió eurót takarítottak meg. A társadalombiztosítás terén a megtakarítások és hatékonyságnövelés 2009-ben 100 millió euró, 2010-ben újabb 160 millió euró tehercsökkentést jelentettek az államháztartásnak. A betegbiztosítási járulékot 0,15 százalékkal növelték. Az aktív munkaerő-piaci politikára 930 millió eurót szántak, ennek kétharmadát a hátrányos helyzetű, illetve 50 év feletti munkanélküliek továbbképzésére fordították. 40 Külügyi Szemle
