Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója A válság utáni növekedés alapját a rentábilis beruházások képezik. Növelésük szempontjából kedvező a magas megtakarítási ráta: 2012-ben az osztrákok nettó jövedelmük 7,4 százalékát tették félre. A válságkezelés nem volt könnyű feladat, de a stabilizációs program eredményekkel járt. Ausztria nemzetközi összehasonlításban az EU-országok többségénél gyorsabban és kisebb áldozatok árán jutott túl a válságon. 2010-től újra megindult a növekedés. A beruházások is nőttek, de csak 2012-re érték el a válság előtti értéket. Nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzügyi konszolidáció, az adósságleépítés az alpesi országban is elengedhetetlen. A nemzetközi pénzügyi helyzet az európai monetáris és fiskális együttműködés reformjának szükségességére utalt. Az európai pénzügy-politikai együttműködés reformja - az osztrák érdekek és álláspontok Az európai pénzügyi együttműködés keretében az EU-ban a legutóbbi két-három évben több, a válságkezelést előirányzó egyezményt kötöttek és ezt szolgáló pénzügyi alapokat hoztak létre. Ezek a következők: európai pénzügyi stabilitási eszköz (European Financial Stability Facility, EFSF), hatos csomag (Sixpack), euró plusz egyezmény, európai fiskális paktum (European Fiscal Pact, EFP), Európai Stabilitási Mechanizmus (European Stability Mechanism, ESM). Ezek tartalmát osztrák szemszögből foglalom össze, és bemutatom az osztrák álláspont fő érveit és ellenérveit. Az osztrák gazdaságpolitika is több mint fél évszázaddal ezelőtt magáévá tette a német prioritásként szereplő mágikus háromszöget, az ún. erhardi célokat. Ezek a következők: az infláció alacsonyan tartása, a lehető legmagasabb arányú foglalkoztatás, a külgazdasági egyensúly, illetve többlet elérése. Ezekhez kapcsolták később negyedikként a növekedés célját, érzékelve, hogy azt is kiemelten kell kezelni. így jött létre a mágikus négyszög, amelynek szerepe a jelenlegi stabilizációs kényszerek közepette egyre inkább újra előtérbe kerül Ausztriában (is). Az osztrák monetáris és fiskális politika klasszikus fő célkitűzése, iránytűje, hogy csak stabilitással lehet eljutni a tartós, fenntartható növekedéshez. A monetáris politikában az infláció alacsonyan tartása az alapvető cél, míg a fiskális politikában az állam- háztartás hiányának kordában tartását célozták meg. A 780 milliárd eurós garancialapot, az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF) 2010 júniusában, német-francia közös koncepció nyomán hozták létre az euróövezeti országok.25 Fő célját abban határozták meg, hogy „az egész euró valutaövezet pénzügyi stabilitását biztosítsa". Ez az alap tulajdonképpen védőernyő funkciót hivatott betölteni, s ehhez 440 milliárd eurós hitelezési kapacitással rendelkezik. Ausztriában - Németországhoz hasonlóan - éles viták folynak arról, hogy a garanciavállalás mértéke 2013. nyár 41
