Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Szalay-Bobrovniczky Vince: Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról
Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról Az ausztriai magyar egyesületek életében vitát vált ki egy-egy, a magyar közösség képviseletére jogosult szervezet elismerése. Ezt a szerepet eddig a legnagyobb ernyőszervezet, a KSZ látta el, amely azonban távol maradt a 2012 elején megalakított Ausztriai Magyar Szervezetek Kerékasztalától. A KSZ és az AMSZK közötti alapvető különbség a teljes ausztriai magyarság képviseletéhez való viszonyulás. A KSZ elsősorban az osztrák állampolgárságú, őshonos magyarok és ezek szervezeteinek képviseletét látja el, mivel az osztrák kancelláriai hivatal (BKA) népcsoporti támogatásának feltétele az őshonos népcsoporti státusz (és az ezt feltételező osztrák állampolgárság). Ebből következően a KSZ már nem tudja teljességgel lefedni az újonnan érkező, osztrák állampolgársággal nem rendelkező magyar munkavállalók, diákok képviseletét. Ezzel szemben az AMSZK tagjává válhat minden olyan ausztriai szervezet, amely az osztrák egyesületi törvénynek megfelel, tehát náluk a magyar állampolgárság megléte, illetve az osztráknak a hiánya nem okoz problémát. Az 1976. évi osztrák népcsoporttörvény szabályozza a hat elismert, őshonos kisebbség (magyar, szlovén, szlovák, cseh, horvát és roma) jogait és állami támogatásukat. A törvény 1992. évi módosítása a bécsi, Bécs környéki magyarokat is őshonosként ismerte el. A törvény értelmében minden Ausztriában élő népcsoportot egy-egy népcsoporttanács képvisel, a kancellár „tanácsadó testületéként". A Magyar Népcsoporttanács létszáma 16 fő, összetétele fele-fele arányban burgenlandi, illetve bécsi. A tanácsbeli tagság lehetőséget ad az állami támogatás elosztásába való beleszólásra. A magyar szervezetek identitásmegőrzésre irányuló tevékenységéhez a pénzügyi eszközöket az Osztrák Szövetségi Kancellária népcsoport-támogatása, a magyarországi támogatások, illetve a tagdíjak biztosítják. A magyarnak mint kisebbségi nyelvnek a hivatalos használatára - a létszámarányok alapján - négy burgenlandi helységben van lehetőség (Felsőpulya, Felsőőr, Alsóőr, Őrsziget). Ausztriában kizárólag magyar nyelvű oktatási intézmény nem működik, kétnyelvű iskolák vannak, illetve a magyar nyelv idegen nyelvként történő tanulására van lehetőség. Az 1994-ben elfogadott burgenlandi (tartományi szintű) kisebbségi iskolatörvény tartalmazza a kisebbségi nyelv kötelező oktatását. Ennek alapján az alsóőri (Unterwart) és az őrszigeti (Siget in der Wart) népiskolában kétnyelvű tanítás folyik, tíz további iskolában pedig a magyar szabadon választható nyelv. Az óvodákban többnyire német vagy vegyes nyelven folyik a foglalkozás. Önálló, magyar tanítási nyelvű gimnázium a tartományban 1920 óta nem működik. E téren előrelépésnek számított, hogy az 1981— 82-es tanévtől a felsőlövői (Oberschützen) gimnáziumban magyar nyelvű tagozatot, az 1987-88-as tanévtől pedig a felsőpulyai gimnáziumban ún. „pannon" osztályt létesítettek, ahol a magyar és a horvát nyelvet kötelező tárgyként oktatták. Felsőőrön 1992-ben kétnyelvű gimnázium indult magyar és horvát tagozattal. 2013. nyár 17
