Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Szalay-Bobrovniczky Vince: Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról
Szalay-Bobrovniczky Vince A hivatalos osztrák statisztika szerint egy népcsoporthoz mint elismert őshonos kisebbséghez való tartozás feltétele az osztrák állampolgárságon és az adott (jelen esetben a magyar) nyelvhasználaton kívül az ausztriai születési hely is. Ennek megfelelően (az utolsó, 2001. évi népszámlálás alapján) a magyar népcsoport tagjainak száma 9.565 fő, ezzel a horvátok (18.943) és a szlovénok (13.225) után a harmadik legnagyobb csoportot alkotják. A 2012. év eleji adatok alapján mintegy 45.000 magyar származású (de nem ausztriai születésű) személy élt Ausztriában. Ebből 30.000 fő magyar állampolgárságú, a többiek már megszerezték az osztrák állampolgárságot. Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma 2013 elején 55.000 fő. Ez tartalmazza a magyarországi lakóhelyről ingázók számát is. Az osztrák felsőoktatásban részt vevő magyarok száma a 2011/2012- es tanév első félévében 1.833 fő volt. Összességében Magyarország rendelkezik a nyolcadik - az Európai Unió tagországai közül Németország, Románia és Lengyelország után a negyedik - legnagyobb migrációs közösséggel Ausztriában. Fontos kérdés, hogy a tanulmányi vagy munkavállalási célból áttelepült magyarok hosszabb távon hol képzelik el a jövőjüket. Egy nem reprezentatív internetes felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede nem tervezi, hogy visszaköltözik Magyarországra. A migránsok nyelvhasználati szokásait illetően pedig kiemelendő, hogy a válaszadók 78%-a fontosnak tartja, hogy gyermeke megtanuljon magyarul; ugyanakkor többségük (63%) egyetért azzal az állítással, hogy a gyermek elsősorban a német nyelvet sajátítsa el, és csak másodikként a magyart. Az osztrák állampolgársági törvény nem támogatja a kettős állampolgárságot, számos rendelkezése hasonlóságot mutat a szlovák szabályozással. Az Ausztriában élő, osztrák állampolgárságú magyarok körében jóval nagyobb lenne az igény az egyszerűsített honosításra, ha a kérelem benyújtása nem járna az osztrák állampolgárság elvesztésével. Az egyszerűsített honosítás kiterjesztésével kapcsolatos magyar döntést az osztrák kormány tudomásul vette. Ausztriában kb. harminc magyar egyesület működik, amelyek többségét 2012 óta négy nagyobb gyűjtőszervezet fogja össze (zárójelben a rövidítése és az alapítási éve):- Ausztriai Magyarok Egyesületeinek és Szervezeteinek Központi Szövetsége (KSZ, 1980);- Ausztriai Magyar Független Kultúregyesületek Csúcsszervezete (Csúcsszervezet, 1983);- Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (1968);- Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala (AMSZK, 2012). Az egyesületek profilja széles körű: elsősorban a magyar nyelv és kultúra megőrzése, ápolása a céljuk, de megtalálhatók közöttük gazdasági és tudományos társaságok, katolikus, református és evangélikus lelki gondozó szolgálatok is. Néhány egyesület az erdélyi és a vajdasági származású magyarokat fogja össze. 16 Külügyi Szemle
