Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Szalay-Bobrovniczky Vince: Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról

Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról Politikai kapcsolatok Magyarország szempontjából a magyar-osztrák reláció az egyik legstabilabb, legkiszá- míthatóbb kapcsolatrendszerünk. Osztrák részről e viszonyt különleges kapcsolatként tartják számon. Mindkét fél az együttműködésnek a két kormány aktuális politikai összetételétől független fejlesztésére törekszik. A reláció egyedisége tartalmilag úttörő jellegű, vagy speciálisan erre a viszonylatra jellemző együttműködési formákban, gesztusokban ragadható meg, mint például az első bemutatkozó látogatások - legutóbb Ader Jánosé - szimbolikája, közös nagyköve­ti értekezlet (2011), a külképviseleteken történő együttműködés (diplomaták kölcsönös befogadása) vagy korábban a közös kormányülések gyakorlata. Az összkép egyúttal ellentmondásos is: a fejlettségbeli különbségből adódó eltérő érdekek, más-más belpoli­tikai érzékenységek, gazdasági érdekellentétek, vállalati szintű versenyhelyzetek időn­ként felülírják a különleges partnerség szellemét. A második Orbán-kormány megalakulását követően Ausztriával kapcsolatos politi­kánk középpontjában az együttműködés akadálymentes továbbvitelére, illetve elmélyí­tésére irányuló törekvések, valamint az országkép alakítására tett erőfeszítések álltak, azzal a céllal, hogy érdekeink érvényesítéséhez megőrizzük, illetve növeljük hazánk ausztriai elfogadottságát és mozgásterét. Az osztrák közélet és a tömegtájékoztatás kiemelt érdeklődést tanúsít az Orbán- kormány tevékenysége iránt. A kezdeti kivárást követően a média részéről folyamato­san elfogult, támadó hangvételű kritika volt tapasztalható, és ez jellemző mind a mai napig (a sajtókép alakulásáról külön fejezet szól), ami elsősorban a baloldali-liberális kötődésű körök együttműködési készségét befolyásolta hátrányosan, és igen sok kárt okozott az ausztriai megítélésünkben. Az osztrák kormányzat a médiához képest visszafogottságot mutat a magyar kor­mány vitákat kiváltó, illetve osztrák érdekeket hátrányosan érintő intézkedéseinek nyilvános bírálatában. Partner abban a törekvésünkben, hogy a nyitott kérdéseket poli­tikai és szakmai párbeszéd keretében, a tárgyalóasztalnál rendezzük, de nyilvánvalóan nem képes magát teljesen függetleníteni a negatív sajtóhangulattól. Ez is szerepet ját­szik abban, hogy osztrák kormányzati részről a kétoldalú együttműködés iránti érde­keltségben a kezdeti időszakhoz képest némi távolságtartás következett be. Az Orbán-kormány megalakulását követő egy évben Magyarország külkapcsolati rendszerében az egyik legintenzívebb reláció az osztrák volt. Valamennyi új magyar közjogi méltóság látogatást tett Ausztriában, a tárcavezetők többsége szintén találko­zott osztrák hivatali partnerével. A kormányzati kapcsolattartás azóta is élénk, rend­szeres, mind politikai, mind szakmai szinten. 2013. nyár 11

Next

/
Thumbnails
Contents