Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Szalay-Bobrovniczky Vince: Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról
Szalay-Bobrovniczky Vince A 2011. első félévi magyar uniós elnökség pozitív osztrák kormányzati megítélése jó kiindulási alapot jelentett az együttműködés továbbépítéséhez, ezt a kedvező momentumot azonban megtörte a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó, 2011. szeptemberi magyar kormányzati bejelentés, amely nemcsak az érintett pénzintézetek és a sajtó, hanem az osztrák kormánynak a gazdasághoz közel álló néppárti miniszterei nyilvános kritikáját is kiváltotta. Az osztrák kormányzati vezetők bilaterális és uniós, hivatalos és informális csatornákon egyaránt megpróbálták befolyásolni a döntést, attól tartva, hogy az az osztrák anyabankok tőkehelyzetét, és ezáltal közvetve az osztrák költségvetést is hátrányosan érintheti, és - precedenst teremtve - a regionális pénzügyi stabilitásra is káros hatással lehet. Egyfajta politikai válaszként volt értelmezhető, hogy Heinz Fischer szövetségi elnök előbb elfogadta, aztán lemondta a Schmitt Pál köztársasági elnökkel közös fellépést az 1956-os forradalom 55. évfordulójára emlékező, 2011. október 20-i, nagyszabású bécsi ünnepségen. Az Ausztria 1956-os szolidaritását és az ezért való köszönetnyilvánítást középpontba állító eseményen történő megjelenést az osztrák vezető politikusok, pártállástól függetlenül, szinte kivétel nélkül elkerülték, ami kormányzati kapcsolataink mélypontját jelentette. A magyar kormány és a bankszövetség közötti megállapodás nyomán oldódtak ugyan a fenntartások, ezt követően viszont a kötelezettségszegési ügyek kerültek az előtérbe. Fordulópontot jelentett a párbeszéd helyreállításában Michael Spindelegger 2012. január 20-i budapesti látogatása, amikor az alkancellár-külügyminiszter Magyar- ország alaptalan pellengérre állításának abbahagyására szólított fel. A szintén néppárti Maria Fekter pénzügyminiszter a Magyarországnak nyújtandó kohéziós támogatások felfüggesztése kapcsán, a magyar kormányt védelmébe véve, az egyenlő bánásmód szükségességét hangsúlyozta. A feszült időszak meghaladását jelentette Ader János köztársasági elnök 2012. június 1-jei bécsi bemutatkozó látogatása, illetve Orbán Viktor és Werner Faymann kormányfő 2012. június 12-i bécsi találkozója és közös fellépése a Vienna Insurance Group kulturális projektjének nyitóünnepségén, ahol a felek kinyilvánították a szoros kétoldalú viszony folytatására irányuló törekvésüket. A rendezvényeken zajló megbeszéléseket az összekötő elemeket és a partnerséget kereső hangulat jellemezte. Az azóta eltelt időszakban - egészen 2013. március elejéig - osztrák kormányzati politikus részéről nyilvános kritika nem hangzott el a magyar kormány tevékenységével kapcsolatban. Ekkor először az osztrák gazdasági érdeksérelmek (elsősorban az OVP- politikusok részéről), majd a jogbiztonság, az alkotmánymódosítás és a magyarországi antiszemita jelenségek képezték a bírálatok tárgyát. Az SPO részéről rendszerint demokráciapolitikai aggodalmaknak adnak hangot. A megnyilvánulások mögött már az ausztriai választási készülődés is felsejlik. Mindkét nagy pártra, de főként az OVP-re, komoly nyomást gyakorolnak a különböző lobbicsoportok, így a gazdák és a gazdaság egyéb szereplői. 12 Külügyi Szemle
