Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK KAPCSOLATOK - Szalay-Bobrovniczky Vince: Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról
Gondolatok a magyar-osztrák kapcsolatokról jelen írás pillanatfelvétel a kétoldalú kapcsolatoknak, a második Orbánkormány időszakában fennálló, aktuális helyzetéről. Bécsben szolgáló nagykövetként reményeim szerint olyan szempontokat és információkat is meg tudok osztani az olvasókkal, melyek újdonsággal szolgálnak, és hozzájárulnak egy, az osztrák relációt illető árnyaltabb kép kialakításához. Ausztria a történelem során mindig kiemelt helyet foglalt el Magyarország külkapcsolati rendszerében. Napjainkban is az egyik meghatározó viszonylatunk, s szándékaink szerint a jövőben is az marad - szomszédsági, nemzet- és integrációs politikai szempontból egyaránt. A Magyarországhoz fűződő viszonyt az osztrákok „különleges" kapcsolatként tartják számon, de az aktuális demokráciapolitikai viták és egyes osztrák érdekeltségeket hátrányosan érintő intézkedések miatt némi távolságtartás érzékelhető a kapcsolatainkban. A gazdasági együttműködés intenzitása, a kulturális közelség és az emberi érintkezések sűrű hálója ellenére - az eltérő ütemű gazdasági fejlődés és az Európai Unión belüli differenciálódás következtében - jelenleg integrációs értelemben is növekszik a két ország közötti távolság. Ennek ellensúlyozása kölcsönös érdekünk. Kölcsönös társadalmi rokonszenv Fontos kiindulópont kapcsolatrendszerünk alakításában, hogy a magyar és az osztrák nép kölcsönös rokonszenvvel tekint egymásra. Bevett dolog Magyarországon, hogy az osztrákokat „sógorokként" emlegetjük. Bár az elmúlt évek nagy nyilvánosságot kapott kétoldalú vitái következtében egyre több disszonáns hangot lehet hallani Ausztria megítélését illetően, ez az alapvetően családias viszonyulást nem írja felül, legfeljebb némileg árnyalja. Osztrák felmérések szerint az osztrákoknak is fontosak a magyarok: a második legszimpatikusabb szomszéd vagyunk (a svájciak után). Úgy tűnik tehát, hogy az évszázados „kuruc-labanc" ellentétet sikerült mindkét oldalon meghaladni, konfliktusokkal végigkísért közös múltunk nem jelent vitaforrást jelenkori kapcsolatainkban. A Habsburgokkal szemben táplált történelmi ellenérzéseinken való felülemelkedésben minden bizonnyal meghatározó szerepet játszott az 1867. évi kiegyezéssel létrehozott dunai kettős monarchia, amely birodalmi 2013. nyár 9
