Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KÖNYVSZEMLE - De Gaulle mint politikai mítosz (Soós Eszter Petronella)
De Gaulle mint politikai mítosz (Sudhir Hazareesingh: In the Shadow of the General. Modern France and the Myth of de Gaulle. New York: Oxford University Press, 2012. 256 o.) S udhir Hazareesingh a modern francia történelem és politika egyik legelismertebb nagy-britanniai kutatója, aki 2012-ben egy kissé nehezen olvasható, de azért izgalmas művel jelentkezett - a kötet a Charles de Gaulle személyét övező politikai mitológiát tárgyalja. E rövid (főszövegét tekintve alig 180 oldalas), ám annál velősebb, aprólékos jegyzetapparátussal ellátott munkában Hazareesingh tulajdonképpen arra kereste a (mint látni fogjuk, több okból is részleges) választ, hogyan látták, hogyan látják a franciák De Gaulle-t és a gaulle-izmust, illetve miként befolyásolja a francia ember gondolkodását a De Gaulle-i hagyaték. Hogy a mai francia közgondolkodás szempontjából mennyire centrális kérdésről lehet szó a szerző elképzelése szerint, az már a kötet címéből és alcíméből is kikövetkeztethető: In the Shadow of the General. Modern France and the Myth of de Gaulle (A Tábornok árnyékában. A modern Franciaország és de Gaulle mítosza). A könyv olyan történeti mű, amely eddig kevéssé feldolgozott forrásokra támaszkodik, például De Gaulle bejövő levelezésének egy részére. A munka ebből következően nemcsak a mítoszkreálásra - bár arra is -, hanem a fogadtatásra, a gaulle-ista „népi kultúra" jelzéseire is kiemelt hangsúlyt fektet, úgymint a Tábornok vidéki útjainak fogadtatása, a gaulle-ista ünnepek és megemlékezések rituáléja, a gyászmunka és az emlékezés módjai 1970 után, stb. Hazareesingh a bevezetőben leszögezi, hogy ha néha úgy is tűnhet, hogy Francia- ország ellép a gaulle-ista hagyatéktól, a felszín alatt azért nem feltétlenül erről van szó (3. o.). A Tábornok mint szimbólum, a példás élet minden változatát megtestesíti Hazareesingh értelmezésében (felszabadító, alapító atya, tanító stb.). Úgy véli, De Gaulle árnyéka két módon is folyamatosan jelen van Franciaország életében: egyrészt fizikailag az utcákon és az emlékműveken, másrészt pedig filozófiai értelemben, mivel nézeteit ma is osztják a franciák (4. o.). Hazareesingh a bevezető fejezetben tér ki arra is, hogy szerinte milyen összetevők éltették és éltetik a gaulle-ista mítoszt, továbbá mik a fő jellemzői - a jó és a rossz szembeállítására, a démonizálás eszközének a használatára vonatkozó megállapítások különösen érdekesek (11-15. o.). A kötet ezután (2. fejezet) a második világháborús felszabadító szerepét és fogadtatását tárgyalja, megemlítve, hogy De Gaulle számára a hazai népi legitimáció megalapozása - más célok mellett - borzasztóan fontos politikai törekvés volt a háború alatt (17. o.). Bemutatja, hogy De Gaulle (illetve a gaulle-ista propaganda) hol helyezte el magát a francia történelmi hagyományokban, továbbá miként pozícionálta magát mint háborús vezetőt (18. o.), a francia birodalom (19. o.) és a nyugati típusú szabadság védelmezőjét 190 Külügyi Szemle
