Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez dátumáról egyelőre nem tudott felvilágosítást adni, hiszen „a hatóságoknak sok idejébe telik egy ügy előkészítése, ha alapos munkát akarnak végezni". Az interjút követő távirati gyorsértékelésében Davis követ arról tájékoztatta Washingtont, hogy úgy látja, Rákosi „valóban őszintén hiszi, hogy Vogeler kémkedett, és meg van győződve róla, hogy ezt be is tudják bizonyítani".29 A soron következő követ- ségi értekezleten Davis csalódottságának adott hangot. „Rákosi intelligens ember hírében áll, ezért a követ kíváncsi volt, milyen ügyes eszközt vet majd be, hogy tarthatatlan érveit alátámassza", a találkozón azonban azt látta, hogy Rákosi őszintén el is hiszi, amit mond, ezért neki nem nyílt módja a várt érveléstechnikai megfigyelésre.30 A követség létszáma és a kiutasítások31 Az 1950 februárjában lezajlott tárgyalás „leleplezései" nyomán a magyar kormány persona non gratává nyilvánította James B. Kraft katonai attasét, John T. Hoyne helyettes katonai attasét és Donald E. Griffin légügyi attasét, valamint felszólította az Egyesült Államok kormányát budapesti követsége létszámának jelentős csökkentésére. Az amerikai fél ennek eleget is tett, a kiutasítások miatt pedig nem hozott megtorló intézkedést. A magyar és amerikai külügyi dokumentumok vizsgálata megmutatja, hogy a Budapest által 1950. március 10-én foganatosított kiutasításokra már előre készült mindkét fél - természetesen ellenkező előjellel. A magyar fél előkészületei A magyar előkészületekről kevesebb információ áll rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy két külügyminisztériumi tisztviselő 1950. február 14-én feljegyzést készített Béréi államtitkárnak, amelyben arról számoltak be, hogy az Országos Levéltárban a régi külügyi anyagból - annak teljes rendezetlensége miatt - nem sikerült kiemelni az angol és az amerikai követség háború előtti létszámára vonatkozó iratokat.32 Ugyanezen a napon kimutatás készült Rákosi Mátyás számára is, amely - nyilván a fenti levéltári nehézségek eredményeképpen - azzal kezdődik, hogy „az Egyesült Államok és Nagy- Britannia követségeinek háború előtti létszámára vonatkozólag csak a diplomata karhoz tartozók 1938. évi adatai állanak jelenleg rendelkezésünkre." A kimutatás összehasonlítja az 1938-as és az aktuális létszámokat, valamint összeveti a washingtoni és a londoni magyar követség aktuális adatait a budapesti amerikai, illetve angol képviseletéivel.33 Ez egyértelműen azt mutatja, hogy Rákosi és a magyar külügy már legalább három nappal34 a tárgyalás kezdete előtt az angol és az amerikai diplomaták kiutasítására készült, amit aztán a tárgyalás „bizonyítékaival" szándékoztak alátámasztani. 2013. tavasz 145
