Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Szörényi Attila Rákosi Mátyás 1950. február 18-án táviratban tájékoztatta Sztálint az amerikai (és angol) követséggel szemben tervezett lépésekről és a küldendő jegyzék tartalmáról, hozzátéve, hogy „ezt követő lépéseink az amerikai követség válaszától, illetve hallgatásától függnek. Hálásak lennénk, ha közölnék véleményüket."35 A kiutasításokat tehát nem csupán előre eltervezték, hanem azok moszkvai engedélyeztetése is megtörtént már, mire a per befejeződött. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a magyar kormánynak a követségi létszámot firtató első jegyzéke36 „bámulatosan" gyorsan, már február 23-án, alig két nappal a Standard-ügy ítélethirdetése után megszületett. Az amerikai fél előkészületei Budapest lépésére az amerikai követség is előre készült. A keleti tömb országaiban ugyanis ekkorra már gyakorlattá vált a nyugati diplomaták kiutasítgatása és a követségi létszámok csökkentésének követelése. Magyarország 1949 februárjában Seiden Chapin amerikai követ visszahívását kérte, a Mindszenty-ügyből kifolyólag.37 A legjobban Bulgáriával mérgesedett el a viszony: 1949 decemberében a Kosztov-perbe szintén belekeverték az ottani amerikai követet (Donald Heath), aminek eredményeképpen 1950. február 21-én Washington megszakította diplomáciai kapcsolatait Szófiával.38 Természetesen nem csak a követekre járt rá a rúd a vasfüggöny mögött: alacsonyabb rangú diplomatákat még gyakrabban utasítottak ki (például Magyarországról 1949-ben Stephen A. Koczak másodtitkárt,39 valamint Peter J. Kopcsak és John P. Merrill helyettes katonai attasét40). 1949-ben már több országban felmerült a követségi létszámok csökkentésének általános igénye is. A román kormány korlátozási módszere abban állt, hogy nem adtak vízumot az oda újonnan kinevezett diplomatáknak.41 Bulgária októberben (tehát még a Kosztov-ügy előtt) követelte, hogy a követségen dolgozó amerikaiak összlétszámát 20 főre csökkentsék.42 Ilyen tapasztalatokkal felvértezve a budapesti amerikai követségnek tehát jó oka volt arra, hogy minden eshetőségre fel legyen készülve. Az amerikai katonai attasé már 1949. december 2-án közölte központjával, a washingtoni védelmi minisztériummal,43 hogy „megvan rá az esély" hogy Vogelerrel ösz- szefüggésben koholt vádakat fognak felhozni hivatalának tagjai ellen, ugyanis Hoyne alezredes házi személyzetének több tagját letartóztatták, illetve kihallgatták. Az attasé tájékoztatta a központot, hogy a letartóztatások miatt hivatala automatikusan korlátozta tevékenységét.44 Davis követ maga is a hivatal munkatársai által tett felderítő utak korlátozását kérte a Vogeler-ügy elrendeződéséig. Kraft attasé azonban biztosította központját, hogy „a szovjet csapatok megfigyelését a lehető legkorábbi időpontban újrakezdjük".45 7 46 Külügyi Szemle
