Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja (1968. március 25-30.)
Fock Jenő miniszterelnök franciaországi útja bizottság létrehozását, és ismét a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mellett érvelt. Harmadik fontos elemként említette, hogy az egyezményes kapcsolatok fejlesztése keretében meg kellene vizsgálni, hogy a két ország milyen más egyezményeket köthetne, és konkrétan felvetette egy barátsági szerződés megkötésének a lehetőségét is, ami - véleménye szerint - az európai biztonság megteremtése szempontjából lenne jelentős.66 A beszélgetés vezérfonala természetesen az európai biztonság, a fegyverzetkorlátozás és ezekhez kapcsolódóan a németkérdés összetett problematikája volt. Péter János Couve de Murville kérésére kifejtette, hogy a szövetségi rendszerek utáni Európában a kétoldalú szerződések hálózatán keresztül lehetne a valódi európai biztonságot megteremteni. A francia diplomácia figyelmét nem kerülte el Péter Jánosnak ez a kijelentése, amelyet a tárgyalásról készült körtáviratban (1968. április 9.) tényként rögzítettek.67 Ez a felvetés hasonlított a magyar külügyminiszter által korábban tett javaslatokhoz. Couve de Murville erre ismét megerősítette a francia diplomácia álláspontját: a két blokk csak Németország kettéosztása miatt jött létre, és az európai biztonság problematikája az egyesítéssel megoldódhat. A francia külügyminiszter kérdésére vonatkozóan, hogy a barátsági szerződés a gazdasági kapcsolatokra vonatkozik-e, Péter János hangsúlyozta, hogy a magyar fél nem gazdasági, hanem barátsági és együttműködési egyezményre gondolt, és úgy vélte, hogy tanulmányozni kellene ezt az elgondolást, amely a véleménye szerint az általános európai helyzettel függ össze. Couve de Murville viszont úgy gondolta, hogy az európai biztonság problémája a lefegyverzés és a szövetségek, illetve a németkérdés függvénye, és kifejtette azt a véleményét, hogy a magyar külügyminiszter felvetése bilaterális egyezmények sorozatát jelentené. Hozzátette továbbá, hogy a tömbök léte Németország kettéosztottságának a következménye. Udvariasan közölte, hogy a magyar külügyminiszter felvetése új gondolat, és a probléma másfajta megközelítését jelentette, ami további gondolkodást igényel. A francia-keletnémet kereskedelmi együttműködésre vonatkozó magyar kérdésekre Couve de Murville elutasító választ adott, és hangoztatta, hogy előbb a két Németországnak kellene közelednie egymáshoz. Péter János úgy vélte, hogy ezt segíteni kell, de nem az egyesítéssel kell elkezdeni; ezzel Couve de Murville teljesen egyetértett. A francia külügyminiszter szerint az Európai Biztonsági Értekezlet létrehozásának fő célja az NSZK és az NDK egy asztalhoz ültetése lenne, és - visszautalván az 1959-es genfi konferencia kudarcára - várakozást javasolt: szerinte a németeknek kell megtenniük a szükséges lépéseket. Couve de Murville válaszában tudatosan használta a marxista fogalmakat, és kijelentette, hogy az Odera-Neisse-határ kérdése már objektív tény, míg a két Németország léte szubjektív körülmény. Véleménye szerint a németkérdés hamarabb megoldódna, ha az angolok és az amerikaiak is a francia elképzelések szerint irányítanák a politikájukat. Péter János ugyanakkor kifejtette a magyar kormány azon álláspontját, hogy az NDK elismerése segítené a két Németország egyesülését.68 2013. tavasz 131
