Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Mezey Mariann: Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem
Mezey Mariann folytatni. Ezek a kutatások jelenleg is folynak, de elsősorban az egyezmények által nem tiltott és még finanszírozható eszközök terén (esetleg az egyezményt fel is mondják). Mindenki tudja, hogy a szabályok kijátszására van lehetőség. Az export-import ellenőrzésére szolgáló előírások kijátszásának, az ellenőrzést végzők félrevezetésének, fedőcégek és hamis adatok, dokumentumok stb. alkalmazásának egyes eseteit feltárták - igen nagy lehet azonban a látencia. A fegyverkezés nem ért véget, csupán időnként és helyenként lelassult (pl. két évtizedre Európában), azonban ez a verseny valószínűleg újra beindult. Az USA felmondta az ABM-megállapodást, Oroszország pedig a CFE-t. A közelmúltban lezajlott események (pl. Balkán, Csecsenföld, Grúzia stb.) tükrében több jövendő szcenáriót is el lehet képzelni - ez azonban már túlmutat az értekezésen. Feltételezhető alternatívák például: 1. A fegyverkezési verseny elképzelhető újabb fordulóját, a hidegháborús légkör várható feléledését feltételezve, ellenségképünkben markánsan ott lehet Oroszország. Ebben az esetben a kül- és biztonságpolitikánk, védelempolitikánk alapját lefektető doktrínákat ehhez a hipotetikus új helyzethez kell valószínűleg hamarosan igazítani. A nonproliferáció tekintetében pedig (pl. a hagyományos fegyverzetek exportellenőrzése keretében) nagyobb hangsúllyal jelenhet meg az úrhadviseléshez és információs hadviseléshez szükséges high-tech (pl. lézertechnika, kvantumrejtjelezés, információvédelem stb.), valamint a lélektani, a vezetési hadviselés és az EBO idegélettani befolyásolásra, megtévesztésre alkalmas elektronikus eszközei területére való fókuszálás. Az EU-ban működő munkacsoportok részéről az ösz- szehangolás létfontosságú. 2. Az EU és Oroszország kölcsönös gazdasági egymásrautaltsága (pl. a gázvezetékek) következtében mégsem lesz éles törés sem az EU, sem a NATO és Oroszország viszonyában. Sem Grúziát, sem Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba. Ebben az esetben a doktrínák módosítása nem szükséges. A nonproliferáció tekintetében az EU-ban és hazánkban gyakorolt eddigi megoldás kielégítő marad. 3. A fenti két helyzet közötti köztes állapot áll elő (pl. a kölcsönös gazdasági egymásrautaltság meglazul akkor, ha Oroszország nem tudna - bármely okból - az EU- nak elegendő gázt szállítani, vagy az EU más forrásból - pl. Nabucco - kap elég gázt, illetve ha ezt másfajta energiahordozókra való átállással helyettesíti, stb.). A nonproliferáció tekintetében ebben az esetben is hangsúlyos szerepet kapnak az első lehetőségnél felsorolt űr-, információs és lélektani hadviselési eszközök és technológiák. 114 Külügyi Szemle
