Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Mezey Mariann: Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem
Az Európai Unió és a proliferáció elleni küzdelem Nyugati részről a Nyugat-Európát fenyegető szovjet hadsereg csökkentése képezte a CFE létrehozásának valódi okát. Az európai részes államok érdeke, hogy Oroszországot ne idegenítse el olyan mértékben, hogy annak érdemes legyen felmondani a CFE- szerződést. Oroszország azonban 2007-ben felfüggesztette a fegyverzetellenőrzésről és az adatszolgáltatásról rendelkező megállapodás végrehajtását. Vajon milyen egyezményeket fognak még a szuperhatalmak hamarosan felmondani? Helyi háborúk - kis háborúk - polgárháborúik Egyes stratégiai fontosságú területek és anyagok (pl. titán, urán, az energiahordozók stb.) birtoklásáért - ahogy a múltban, úgy a jövőben is - a fegyveres küzdelemig (ún. kis háborúk, polgárháborúk stb.) éleződhet a vetélkedés. Van olyan vélemény, miszerint a két világháború is a szűkös erőforrásokért (pl. olaj) folyt. Geopolitikai játszmák bármikor előfordulhatnak. A 20. század második felében nagyszámú alacsony intenzitású (és elhúzódó), helyi fegyveres konfliktus mellett időnként magas intenzitású, esetleg regionális jelentőségű háborúkra került sor. Nincs semmi okunk azt feltételezni, hogy ezek a felszíni „tünetek" (okozatok) lecsillapodnának vagy megszűnnének, ha a kiváltó „gyökér" okuk (pl. egy ilyen lehet a szénhidrogén-származékok szűkössége Európában) nem szűnik meg. A világ különböző helyein mind a terrorista csoportok (akár etnikai, akár vallási, akár gazdasági célokat követve), mind az állami szereplők igénylik, beszerezhetik, fejleszthetik egyrészt a hagyományos fegyverzetet, másrészt pl. az információs hadviseléshez alkalmas eszközöket. Ha ezek haditechnikai eszköznek minősülnek, és akár az ENSZ, akár a NATO, akár az EU proliferációt tiltó listáin szerepelnek, illetve nemzetközi szerződés alapján vagy azért, mert az exportjuk válságövezetbe történne, akkor a hagyományos haditechnikai eszközök nonproliferációjára vonatkozó előírások szerint kell eljárni, és az engedélyt meg kell tagadni. Konklúzió Fegyverzetkorlátozó egyezmény általában ott és akkor született, amikor az a szuper- hatalmak érdekében állt. Például amikor felismerték, hogy a légköri atomrobbantások egyik előre nem látott következménye az, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió műholdjai tönkremennek és leesnek, akkor született meg a légköri atomrobbantások betiltásáról szóló egyezmény. A fegyverzetkorlátozást nem tartják a biztonság növelése leghatékonyabb eszközének. Általában nemzetközi egyezmény olyan területeken született, amilyen irányokba a nagyhatalmak nem (vagy már nem, vagy még nem) akartak haditechnikai fejlesztést 2023. tavasz 113
