Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 3. szám - OLASZ BEL-, KÜL- ÉS EURÓPA-POLITIKA - Andreides Gábor: Az olasz állam és a maffia kapcsolata a hidegháború után
Az olasz állam és a maffia kapcsolata a hidegháború után A második világháborút követően a kereszténydemokrácia politikai feudummá tette Szicíliát, ez pedig nem segítette különösebben a szervezett bűnözés elleni hathatós küzdelmet. A politika és a Cosa Nostra összejátszása - a köztudott, de mégsem bizonyítható kapcsolatok az országos vagy a helyi politikusok és a maffia között - csak hozzájárult ahhoz, hogy sokan gondolták legyintve, hogy „a maffia ellen nem tehetünk semmit mindaddig, míg ez a kormány lesz hatalomban, ezekkel az emberekkel".39 Ám húsz évvel ezelőtt valami - úgy tűnik - megváltozott. Az olasz társadalom felemelte szavát a maffia ellen. Falcone és Borsellino élete és halála pedig ahhoz járult hozzá, hogy napjainkra a Cosa Nostra jócskán veszített jelentőségéből. Feltételezett vezetője, Matteo Messina Denaro bujkál, a rendőrség egységei a nyomában vannak. A vezető szerepet a calabriai 'Ndrangheta vette át a szicíliaiaktól. Jelenleg ez a szervezet a nagyobb és hatalmasabb úgy Itáliában, mint külföldön; nem utolsósorban azért, mert sikeresen válaszolt a modern kor kihívásaira: aktívan részt vesz a kábítószer-csempészetben, illetve az illegális fegyverkereskedelemben. Nagy előnye a szicíliaiakkal szemben, hogy családi szerkezete - a családok közötti vérségi kapcsolat - gyakorlatilag kizárja a szervezeten belüli árulást. Nem véletlen, hogy a 'Ndrangheta soraiban nincsenek bűnbánó, az igazságszolgáltatással együttműködő maffiózók - soraiba férkőzni így még nehezebb, mint a Cosa Nostra esetében. Másrészt az is igaz, hogy a kilencvenes években, a szicíliai maffia elleni haj tó vadászatok idején, mintha az állam is elfeledkezett volna a calabriaiakról: a perek, a vizsgálatsorozatok igazából a 'Ndrangheta sorait nem érintették. Jegyzetek 1 A maffia szó maga minden valószínűség szerint arab gyökerű. Van, aki szerint a ma-afir szóból származik, amely egykor egy Szicília nyugati felében tanyázó arab törzs neve volt; mások a mu'afah szóra vezetik vissza az eredetét, amely védelmet, oltalmat, biztonságot jelent. A „maffiózó" szó kezdetben „az igazság embere", „a békebíró", „a gyengék jótevője" jelentésekkel bírt. Olaszország egyesítését követően azonban határozott jelentésmódosulás ment végbe. A szó etimológiájáról és a maffia történetéről bővebben lásd: Gellért Gábor: A maffia. Budapest: Kossuth, 1978.11-12. o., illetve Gaetano Rizzo Nervo; Ilfascino della medusa. Mafia é bello. Cosenza: Luigi Pellegrini Editoré, 1992. 53-104. o. 2 Luciano Violante: I corleonesi. Mafia e sistema eversivo. Róma: Intervista di Giuseppe Caldarola - L'Unitä, 1993. 3 Bővebben lásd Andreides Gábor: „Tényleg meggyengült a Cosa Nostra?". Nemzet és Biztonság, Vol. 3. No. 7. (2010). 57. o. 4 Buscetta együttműködésének első konkrét eredménye abban a hatalmas maffiaperben jelentkezett, amely 1986. február 16-án kezdődött, a per teljes időtartamára hermetikusan elzárt Palermóban. 474 kisebb-nagyobb és egészen nagy jelentőségű maffiózó állt bíróság elé. És ellentétben a korábbi évek gyakorlatával, a bíróság valós és igen hathatós munkát végzett: a 19 esetben életfogytiglani, összességében 2000 évnyi börtönbüntetéssel, 11 milliárd lírát kitevő kártérítés megítélésével (és 475 esetben felmentéssel) végződő perrel az olasz állam először mért jelentős és kemény csapást a szicíliai maffia vezetésére. 2012. ősz 93
