Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - Kiss J. László: Előszó
Előszó A Külügyi Szemle 2012/1. száma több tekintetben is rendhagyónak számít. A folyóirat történetében az első olyan kiadványról van szó, amely teljes terjedelmében - és úgyszólván egy tanulmánykötet igényével - az arab világ mai problémáira fókuszál. Fontos körülménynek mondható, hogy a különszám ügyének sikerült a modern arabisztika területén tevékenykedő hazai szakértők és tudósok szinte teljes körét megnyerni, s ilyen módon a közreadott tanulmányok a hazai kutatások és értékelések mai állását is jól mutatják. Természetesen egy folyóiratnak nem lehet az a célja, hogy egységesített véleményt tárjon az olvasó elé. A maga nemében minden értelmezésnek megvan a létjogosultsága. így vagyunk a különszám tematikáját meghatározó „arab tavasz" fogalmával is. Az „arab tavasz" (al-rabí' al-arabí) kifejezés, mint bármelyik más, amelyet a média hirtelen multiplikál, tartalmilag nincs pontosan definiálva, sok esetben inkább a külföldi valóságkonstrukciók visszatükröződéseként értelmezhető. Általános referenciaként azonban magának a jelenségegyüttesnek a megjelölésére szolgál, és olyan mértékben elterjedt, hogy használatától nehéz lenne eltekinteni. A nyitó tanulmány filológiai pontossággal nem csupán dekonstruálja a publicisztikában elterjedt „arab tavasz" elnevezést, hanem bebizonyítja, hogy a fogalomhasználat nagyrészt az eurocentrikus gondolkodás eredménye, és mint ilyen, a tudományos vizsgálat próbáját nem állja ki. Valódi jelentése éppen ellentétes azzal, amit tartalmilag annak tulajdonítanak. A többi szerző jórészt idézőjelesen, azaz képletesen és pragmatikusan használja/érti a fogalmat, ám végső következtetéseiben nem mond ellent az „arab tavasz" kritikai értelmezésének. Az arab országokban bekövetkezett események definiálásának másik, sokat vitatott kérdése, hogy vajon forradalmak zajlottak/zajlanak-e, vagy felkelésekről és/vagy lázadásokról van-e szó. Miközben az európai, klasszikus értelemben vett „forradalom" (szarna) az arab világban nem játszódott le, maga a szó bekerült az arab politikai retorikába, ahol az 1950-es, 1960-as évek sikeres katonai hatalomátvételeinek megjelölése után a 2011-es eseménysor megjelölésére is szolgál (pl. a január 25-i forradalom Egyiptomban: szaurat-janáir khamsza-va-ísrín, vagy a [líbiai] forradalmárok: szuvvár, stb.). 2012. tavasz 3
