Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Maróth Miklós: Az "arab tavasz"
Maróth Miklós Afitna szó azonban, amely e versben össze van kapcsolva a faszád szóval, ugyancsak többféle jelentésben ismert. A Korán egyes helyein a szó egyszerűen megpróbáltatást, próbatételt jelent, mint ahogyan a magyar fordítás a most idézett versben is használja a szót. Ilyen értelemben találhatjuk meg ezt a terminust a huszadik szára (Ta Ha) 90. versében: „Áron pedig korábban megmondta nekik: »Népem! Ez csak próbatétel (fitna) nektek!«" A szöveg itt valóban az ismert bibliai történetre utalva azt sugallja, hogy Isten a zsidókat csak nehézség, próbatétel elé állította, hogy kipuhatolja, mire is számíthat tőlük. A szó másik jelentése az ötvenhetedik szára (A vas) 14. versében található: „És hozzájuk kiáltanak: »Hát nem voltunk veletek?« »Igen!« - mondják [a hívők] - »de ti kísértésbe vittétek egymást, vártatok, kételkedtetek, és elkápráztattak benneteket vágyaitok, amíg végül el nem jött Allah döntés«." Ebben a szövegben a magyar fordítás „kísértésbe vittétek egymást" szavakkal fordítja azt a kifejezést, amelyet más fordítások a „rizikót vállaltatok" és egyéb hasonló értelmű szavakkal adnak vissza. A „veszélyes kísérletbe belevinni egymást" fordítás felel meg legjobban a szöveg értelmének. Ez a kettős jelentés, a megkísértés valamiféle csalással ötvözve, jelenik meg a hetedik szára (A magaslatok) 27. versében: „Ti Ádám fiai! Ne kísértsen meg (Iá jaftinannakum) benneteket a Sátán, amiképpen... stb." A szövegösszefüggésből világos, hogy a kísértés egy csalóka képpel történik, és a szó értelmében a becsapás is annyira jelen van, hogy bizonyos fordítások a szöveget „ne csapjon be benneteket a Sátán" értelemben fordítják.10 Á tizedik sziíraban (Júnusz) ugyanannak a történetnek két, egymáshoz közel álló versében (81. és 83.) is előfordul a szó, nem pontosan azonos, hanem csak rokon jelentésben. Az említett rész Mózes történetét meséli el, aki a fáraó előtt vetélkedett a varázslókkal. Amikor az egyiptomi varázslók bemutatják mesterségüket, Mózes azt mondja nekik: „Allah nem ad sikert a romlást hozók (mufszidán) tetteinek", majd pedig megtudjuk, hogy „népének csak [kevés] leszármazottja hitt, mivel féltek a fáraótól és az előkelőiktől, hogy megpróbáltatásnak veti őket alá".11 Az idézett hivatalos angol fordításban azonban itt az „üldöz" szó szerepel.12 Tehát ez a szakasz is, miként a korábban idézettek közül több is, összeköti a faszád és fitna szavakat. Az első szó előfordulásából (81. vers) világosan látszik, hogy egyesek romlást hoznak a földre, majd a másodikéból megtudjuk, hogy ez valóban bizonytalansággal jár, mégpedig az egyiptomiak egy részének személyes épségére nézve, akiknek a megpróbáltatása pontosan abból áll, hogy fegyveres erőszaknak vannak kitéve, és nem kevesebb, mint az életük forog kockán. Ezt a jelentést értelmezhetjük tisztábban a következő két vers segítségével. A második szára (A tehén) 191. versében a következő mondatot olvashatjuk: „Öljétek meg őket, ahol csak rájuk leltek, és űzzétek ki őket onnan, ahonnan kiűztek benneteket. A megkísértés (fitna) rosszabb, mint az ölés."13 Az angol fordítás ezen a helyen a „fór aggression is more heinous than killing" értelmezést adja.14 A két értelmezés együtt világosan mutatja, hogy a próbatétel, a megkísértés ebben az esetben a fegyveres erőszaknak 10 Külügyi Szemle
