Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Maróth Miklós: Az "arab tavasz"
Az „arab tavasz kitett helyzetet jelenti. A Korán-konkordancia szerint afitna szó ezen a helyen „az emberek eltérítése az igaz hittől" kifejezéssel értelmezhető a legjobban. Ezt az értelmezést erősíti a két verssel később álló mondat: „Harcoljatok ellenük, amíg nem lesz többé megkí- sértés (fitna), s míg a hitvallás csupán Allahé lesz."15 A népszerű al-Bajdáví-kommentár e helyen a fitna szót a hazából való kitaszítottság értelmében veszi. (A Mohamed körül gyülekező hívők kis csoportjának ugyanis el kellett menekülnie Mekkából, ha hitüket meg akarták tartani.) Al-Zamakhsarí hasonló véleményen van: a hazájukból elüldözött hívek száműzött állapotukat nehezebben viselik, mint a halált. A másik hely a huszonkilencedik (Pók) szúra 10. verse. Ott a következő áll: „És akadnak az emberek között olyanok, akik azt mondják: »Hiszünk Allahban.« Ha azonban Allahért zaklatást szenvednek el, akkor az emberektől származó próbatételt (fitna) olybá veszik, mint Allah büntetését."16 Az angol szöveg szerint a hely fordítása: „they are put to trouble".17 Al-Bajdáví kommentárjának értelmezése szerint az emberek egy csoportja hajlandó magát hívőnek deklarálni, de ha a hitetlenek részéről testi kínnak lesznek kitéve (ez a fitna), akkor azt Isten büntetésének fogják fel, és hajlandók otthagyni az igaz hitet. A Korán-konkordancia ezek alapján, a szót ismét csak egy mondattal értelmezve, ezt írja: fitna jelenti a hitetleneknek azt a törekvését, hogy a hívőket fegyverrel eltérítsék az igaz hittől. Innen kiindulva érthető a korai iszlám szóhasználata is. Amikor ugyanis megölték a harmadik kalifát, Oszmánt, és ennek nyomán belső háborúk indultak el a muzulmánok között, létbizonytalanságot és nagy fölfordulást okozva minden hívő számára, akkor ezt a folyamatot nevezték a nagy fitna korszakának. Ezek az események vezettek a hívők közösségének első és mindmáig tartó nagy szakadásához, amelynek során a síiták és a kháridzsiták kiváltak az addig egységes hívők táborából.18 A fitna tehát minden olyan bizonytalanságot eredményező eseményt jelöl a muzulmán világon belül, amely a rend fölborulásából fakadó próbatételt jelent a közösség számára, legyen az tüntetéssorozat, avagy fegyveres konfliktus, és potenciálisan a közösség meghasonlását, különböző irányzatokra történő szakadásának veszélyét is magában hordozza. Azaz röviden: az arab világban végbemenő eseményeket e politikai hagyomány jegyében semmiképp sem lehet forradalomnak nevezni, hanem csakis fitnáxxak. A muzulmán világon végigsöprő fitna a muzulmán világban addig uralkodó faszád következménye. Ha vonakodva is, de le akarjuk fordítani (és ezzel egyszersmind a meghamisítás veszélyét is vállaljuk) azt a mondatot, amely szerint a muzulmán világban uralkodó faszád vezetett számos országban a fitnához, akkor mindezt az eddig elmondottak fényében kell értelmezni. Az igaz hit megromlása, és az ezzel járó erkölcsi és anyagi bizonytalanság, a saría háttérbe szorulása (azaz összességében a faszád) vezetett mindazokhoz a megpróbáltatásokhoz (fitna), amelyek ugyancsak változó formákat öltöttek: a tüntetésektől a pártharcokon, a robbantásos merényleteken keresztül a fegyveres harcokig. 2012. tavasz 11
