Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben jogsértéseiért. Az államfőnek is vannak olyan cselekményei azonban, melyek miatt már a hivatali tisztsége betöltése alatt felelősségre vonható. Ide tartozik az emberi jogi jogsértések esete, amikor is a panaszosnak az Emberi jogok európai egyezménye alapján jogvédelem jár,56 még ha a jogsértő személyt immunitás is illeti meg. Fontos megjegyezni továbbá a nemzetközi büntetőbíróságok statútumait is, melyek szerint mindenki eljárás alá vonható, tekintet nélkül arra, hogy köztisztséget tölt-e be;57 azaz súlyos bűn- cselekmények elkövetése esetén a hivatalban lévő államfő a nemzetközi büntetőbíróság előtt nem hivatkozhat az immunitására.58 Az államfőkre vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat a nemzetközi szokásjog és az 1961. évi, a nemzetközi kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény59 tartalmazza. A bécsi egyezmény egy zárt rendszer,60 azaz az általa védett személyekkel szembeni intézkedésekre csak annyiban kerülhet sor, amennyiben ezt az egyezmény megengedi. A bécsi egyezmény szerint a diplomaták személye sérthetetlen (azaz a fogadó állam bizonyos cselekményeket nem foganatosíthat ellene), továbbá védeni kell őket, és (a fogadó állam bíróságainak joghatósága alóli) immunitás illeti meg őket. A bécsi egyezmény által védett személyeket nem lehet a fogadó országból kiutasítani - ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne az elutazásokat kikényszeríteni: az államfőt persona non gratává lehet nyilvánítani, vagy épp az ország elhagyására vonatkozó határidőt lehet kitűzni a számára, melynek eredménytelen leteltét követően a fogadó állam az adott személy immunitását és a bécsi egyezmény által biztosított egyéb jogait a továbbiakban nem ismeri el.61 Meg kell jegyezni továbbá, hogy a küldő állam a tisztségviselőjét vagy diplomatáját megillető immunitásról lemondhat.62 Fontos utalni arra is, hogy a nemzetközi jog által védett személy viszont köteles betartani a fogadó ország jogszabályait, továbbá nem avatkozhat bele a fogadó állam belső ügyeibe.63 Arról is a fogadó állam jogosult dönteni, hogy a nemzetközi jogi immunitást megillető személyt egyáltalán beengedi-e az ország területére - ahogy azt Szlovákia is megtette Sólyom László esetében -, hiszen ez a kérdés az állami szuverenitás része. A magyar államfőt egyébként - a többi uniós alkotmány szabályozásához hasonlóan - törvénysértés esetén hivatali ideje alatt is el lehet mozdítani a helyéről.64 Ameny- nyiben Szlovákiában bűncselekményt követne el, és az a magyar Büntető törvény- könyv szerint is annak minősül, itthon is büntetni kell.65 Az EU-tagállamok közötti bűnügyi együttműködés keretében pedig a tisztségétől megfosztott magyar államfőt ki lehet adni a büntetőeljárás lefolytatása vagy a büntetés végrehajtása céljából Szlovákiába.66 2012. tél 215
