Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Németh Csaba Joggal való visszaélést Szlovákia véleményem szerint sem valósított meg, mert a joggal való visszaélés megállapításának a Bíróság joggyakorlata által megkövetelt feltételei nem állnak fenn, különösen fontos itt megjegyezni, hogy az Irányelv nem alkalmazható a tagállami államfő esetében. A jövőbeni jogsértés lehetőségének megállapítása nem vonható az EUMSZ 259. szakasza szerinti eljárás körébe, a panaszolt felet megfosztja ugyanis a védekezéshez való jogtól, ha olyanért állapítják meg a jogsértést, amit még el sem követett. Harmadrészt a nemzetközi jogilag védett személyek körének megállapítására irányuló magyar kérelem jogértelmezésre irányul, s ez sem tartozhat az EUMSZ 259. szakasza szerinti eljáráshoz. Az államfői immunitásról Az ítélet többször hivatkozik az államfőt a nemzetközi jog alapján megillető immunitásra, és a fogadó államnak a másik államfő védelmével kapcsolatos kötelezettségeire. A főtanácsnok, a Bíróság és különösen Szlovákia álláspontját50 vizsgálva olybá tűnik, mintha az államfőt külföldön is abszolút és örök idejű immunitás illetné meg, és az adott állam területéről nem lehetne kiutasítani, sem megtagadni a belépését, főleg, ha az uniós polgárokat megillető szabad mozgás jogát elismerjük az ő esetében is. A Bíróság ezt a dilemmát oly módon „oldja meg", hogy álláspontja szerint az államfő mozgására kizárólag a diplomáciai kapcsolatok joga az irányadó. Erre tekintettel szükséges röviden megvizsgálni a vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat. „Par in parem non habet iurisdictionem" - szól a nemzetközi jogi szabály; azaz: egy állam egy másik állam bírósága előtt nem perelhető. Az állami immunitás kezdetben mind bel-, mind külföldön abszolútnak volt tekinthető, nem volt az állami cselekményeknek olyan része, amely kivételt képezett volna ez alól. Ez az abszolút immunitás később megváltozott, aszerint, hogy az állam jogcselekménye közhatalmi minőségében vagy mint a gazdasági élet alanya körében valósult meg (acta iure imperii és acta iure gestionis).51 Napjainkban sokan képviselik azt az álláspontot, hogy súlyos emberi jogsértések esetén az állam immunitása „megszűnik".52 Az állami immunitás és az államok szuverén egyenlőségének elvéből következik az állami tisztségviselők immunitása.53 Ezen állami tisztségviselők közül egyedül az államfő esetében általánosan elismert nemzetközi szokásjogi szabály, hogy teljes immunitás illeti meg külföldön is, minden cselekménye tekintetében.54 Azaz az államfőt külföldön sem lehet sem polgári, sem közigazgatási, sem büntetőeljárásban bíróság elé állítani. Az államfő immunitásának azonban vannak korlátái. Az egyik legfontosabb korlátja időbeli: ugyanis ez az immunitás addig tart, amíg az államfői tisztségét betölti (funkcionális immunitás, proceduális immunitás).55 Ahogy megszűnik az immunitása, visszamenőleg is perelhető az államfői tisztség betöltése előtt vagy az alatt elkövetett 214 Külügyi Szemle
