Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Németh Csaba Az ügy tényállása és az előzmények Egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására Sólyom László, Magyarország hivatalban lévő köztársasági elnöke 2009-ben úgy döntött, hogy az államalapítás ünnepét augusztus 21-én Révkomáromban ünnepli meg, egy Szent István-szobor felavatásánál. Augusztus 21-e Szlovákia számára negatív jelentéstartalommal bír: ezen a napon vonultak be a szovjet tömb csapatai - köztük a magyarok is - Csehszlovákiába, eltiporni Alexander Dubcek reformtörekvéseit. Több, diplomáciai úton történt információcserét követően, 2009. augusztus 21-én a szlovák külügyminisztérium arról tájékoztatta ún. note verbale30 formájában a szlovákiai magyar nagykövetet, hogy a magyar államfőt nem fogják beengedni az országba. A tiltás indoklásánál a szlovák fél az Irányelvre, valamint a külföldi személyek tartózkodását és a hazai rendőrséget szabályozó szlovák jogszabályra hivatkozott. Sólyom Lászlóval az Erzsébet hídon, útban Szlovákia felé ismertették a szlovák hatóságok a fenti diplomáciai közlés tartalmát 2009. augusztus 21-én. Sólyom László ezt tudomásul vette és visszafordult: nem lépett be Szlovákia területére, a rendezvényen nem vett részt. Ezt követően írásbeli és szóbeli egyeztetés is zajlott a szlovák és a magyar fél között, míg Magyarország 2009. október 12-i levelével az EUMSZ 258. szakasza alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) fordult, kérve a Bizottságot, hogy vizsgálja ki Szlovákia kifogásolt magatartását. A Bizottság úgy döntött, nincs abban a helyzetben, hogy Szlovákia magatartásának jogszerűségéről véleményt alkosson, mivel a szlovák és a magyar fél között vitatott, hogy Sólyom László tervezett látogatására magánemberként vagy államfőként került-e sor. 2010. március 30-án Magyarország az EUMSZ 259. szakasza szerint ismét a Bizottság elé vitte az ügyet. 2010. június 24-i véleményében a Bizottság megállapította, hogy az uniós irányelv nem alkalmazható egy tagország államfőjének másik tagállami látogatására, ezért az állított jogsértés alaptalan. Ezt követően, 2010. július 8-án Magyarország a Bírósághoz fordult a kötelezettségszegési eljárás keretében. A Bíróság joghatóságáról Szlovákia álláspontja szerint a Bíróságnak nem volt joghatósága az ügy eldöntésére, mivel az uniós jog jelen ügyben nem alkalmazható. Magyarország álláspontja szerint - melyet a Bizottság is osztott - a Bíróság rendelkezik joghatósággal a vita eldöntésére, mivel a Szerződések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a tagállamok közötti jogvita elbírálása kapcsán az rendelkezik hatáskörrel. A Bíróság megállapította joghatóságát, és kifejtette, hogy a kérdés, miszerint az EU-jog alkalmazandó-e a jelen ügyben, a saját joghatóságába esik.31 210 Külügyi Szemle
