Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Németh Csaba: Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben
Az Európai Bíróság döntött a Sólyom-ügyben Németh Csaba Előzmények, a probléma mibenléte A z események mind a szakmai-, mind a közvélemény számára ismeretesek. Sólyom László, Magyarország akkori köztársasági elnöke hiába próbált átkelni az Erzsébet hídon és belépni Szlovákia területére 2009. augusztus 21-én, a szlovák hatóságok megtiltották neki. Sólyom László Szent István ünnepét szerette volna megünnepelni egy szlovákiai magyar civil szervezet meghívására Révkomáromban, sikertelenül. Szlovákia a magyar államfő látogatása ellen tiltakozott, és azóta arra hivatkozik, hogy a magyar államfő érzékeny időpontban kívánt Szlovákiába belépni, mivel 41 évvel korábban ezen a napon vonultak be a Varsói Szerződés katonái - köztük a magyarok - Csehszlovákiába. Tegyük rögtön hozzá, hogy Szlovákia fájdalma augusztus 21-e ezen vonatkozásában teljesen érthető és magyar részről szégyellni való. Szégyellni való, hogy a kommunista blokkon belül '56 után bő tíz évvel a csehszlovákok demokrácia iránti érzelmeinek leveréséhez már Magyarország is segítséget nyújtott. De 2009. augusztus 21-én valóban a magyar megszállókra emlékeztette Szlovákiát az akkor 67 éves Sólyom László? Ezt olyan nehéz elképzelni, ha a szemünk elé idézzük az egyébként tiszteletre méltó volt magyar államfő alakját. Mármint a fizikai valóját, mert szellemileg tényleg lehengerlő Sólyom László - ilyen értelemben lehet harckocsihoz hasonlítani. Sólyom László az államfői tevékenysége kezdetétől egyértelművé tette, hogy kiemelten kezeli a határon túli magyarok ügyét.1 Sólyom Lászlót idézem: „Az utóbbi években itthon és külföldön egyaránt egyre erőteljesebben képviseltem a magyar nemzet mint kulturális értelemben vett nemzet koncepcióját." „Magyarországnak pedig joga és kötelessége a határon túl élő magyarság sorsával törődni, és érdekükben fellépni."2 Nyilván nem olyan mondatok és törekvések, amelyeket Szlovákia akkori, szociáldemokrata politikusként a szélsőjobboldallal koalícióra lépett miniszterelnöke tiszta szívből osztott. Mindenesetre Sólyom Lászlónak a rendszerváltozást megelőzően folytatott ellenzéki tevékenysége, majd a rendszerváltozást követően a jogállam felépítése kapcsán tanúsított szerepe ismeretében nagyon nehezen képzelhető el, hogy a volt magyar államfőről jóhiszeműen a '68-as magyar kommunista hadsereg katonájára lehessen asszociálni. Ez a történet egyik része. 2012. tél 205
