Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 4. szám - MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI JOG - Törő Csaba: Nemzetközi normák és diplomácia a Szafarov-ügyben: valóság és felfogás, jog és politika a magyar-azeri-örmény háromszögben

Törő Csaba töltöttséget és viszályképzési potenciált hordozó üggyé egy robbanásveszélyes és elhú­zódó konfliktussal terhelt térségben. A bekövetkezett helyzethez vezető lépések és döntések tényszerű áttekintése illuszt­rálja, hogy miként válhat el a legalitás és a legitimitás egymástól, amikor egy jogsze­rűen lebonyolított, de felismerhető erkölcsi és politikai kockázatokat hordozó eljárás valaki számára kirívó jogsértésre jelent könnyen kihasználható alkalmat. Amint azt Azerbajdzsán késlekedés nélkül végrehajtott elnöki intézkedése megmutatta, egy kel­lően elszánt és gátlástalan politikai célú döntésre kész állam könnyedén visszaélhet az államközi együttműködés adta lehetőségekkel, ha ehhez jóhiszemű, könnyelmű vagy együttműködési vágytól hajtott partnert talál, és az elkövetett jogsértés nem fenyeget komolyabb következményekkel az elkövető számára. Az átszállítást követő „kiszabadítással" előállt helyzet azt is szemlélteti, hogy adott esetben nem a közvetlen jogsértést elkövető félnek kell a legkellemetlenebb diplomáciai és politikai veszteségeket elviselnie, hanem a nemzetközi jogi normákkal összhangban eljáró, de együttműködésével szabályszegésre alkalmat teremtő Magyarországnak. A stratégiailag kulcsfontosságú kaukázusi térség kétoldalú konfliktusának „ingová- nyába" könnyelműen besétáló bármely harmadik fél számára a politikai kockázatok felmérése fokozott óvatosságot követel meg. Komoly tanulság Magyarország és mások számára is, hogy téves politikai kockázatfelmérés vagy mérlegelés még akkor is ve­zethet erkölcsi és diplomáciai károkhoz az azeri-örmény (és más hasonló) fegyveres viszály(ok) közegében, ha egy nemzetközi egyezményes alapon és jogszerűen lefolyta­tott (máskor és máshol rutinszerű) eljárásban próbál kapcsolatépítő gesztusokkal eleget tenni valamely fél elvárásának. Jegyzetek 1 „1994. évi XX. törvény a Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről". Complex, http://www.l000ev.hu/index.php?a=3&param=9078 és Magyarország.hu, http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=20419.31002 . Letöltés ideje: 2012. október 14. 2 Uo. 5. cikk. 3 Uo. 6. cikk, 1. bekezdés, c. pont. 4 Uo. 9. cikk, 1. bekezdés, a. pont. 5 Uo. 9. cikk, 1. bekezdés, b. pont. 6 Uo. 9. cikk, 2. bekezdés. 7 „Németh Zsolt hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét". Kormányportál, http:// www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/nemeth-zsolt- hivatalaba-kerette-azerbajdzsan-budapesti-nagykovetet , 2012. szeptember 2. 8 Vilayat Zahirov azeri igazságügyi miniszterhelyettes eredeti angol nyelvű levele nyilvánosságra került fénymásolata elérhető: „Itt a bizonyíték - hazudtak az azeriek". MNO, http://mno.hu/belfold/ itt-a-bizonyitek-hazudtak-az-azeriek-1102783, 2012. szeptember 1. 9 „1994. évi XX. törvény...", i. m. 10. cikk, 1. bekezdés. 10 Uo., a preambulum negyedik tagmondata. 202 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents